Közönséges bükk (Fagus silvatica L.). 1. Májusi hajtás, felálló termös és két lecsüngo, porzós virágzattal. 2. Porzós virág. 3. Termos virág, term. nagys. 4. Négy részre felnyilt kupacs 2 makkal. 5. Zárt termés. 6. A hajtás vége, két rüggyel.-7. F. silvatica var. aspleniifolia.-8. F. silvatica var. comploniifolia.

Bükk-hegység

161

nába és Homoródba, É. felé a Szamosba öntik csekély vizüket. D.-en a Hadad melletti Fövényes nyereggel (343 m.) a Meszeshegységhez csatlakozik. Geológiailag is ehhez tartozik. Magvát kristályos palák alkotják, melyek az alacsonyabb pan| noniai képletekből tömegesen emelkednek ki. A B.-ben sok község van.

Bükkmakk, 1. Makkoltatás.

Bükkmogyorósd, kisk. Borsod vm, ózdi j.-ban, (1910) 320 magyar lak.; u p. Csernely, u. t. Szil

Bükköny lőkkel és barlangokkal telehintett, de még túlnyo- | nicza 550 m.) és kiterjedésű hegység, melynek móan erdős nagy fensík (Köhát) jellemzi, mely-gerincei szelid hajlásuak; többnyire erdősek, völból a legmagasabb csúcsok aránylag már csak gyei K. felé a Szilágy-patakba, Ny. felé a Kraszkevéssel dudorodnak ki; ilyen az É.-i oldalon az egész hegységet uraló Bálvány (957 m.) és az Örvesvölgyfő (918 m.), a Ny-i párkányon a Kakucsó hegy (935 m.), Ispánhegy (955 m.) és Kopaszhegy (918 m.), D.-en a meredek sziklás párkánnyal aláeső Simakő (848 m.), Tarkő (932 m.) és Háromkő (889 m.). A sajátszerű fensík tövében É.-on a Garadna, K.-en a Szinva, D.-en a Tisza számos mellékvize ered. A B.-et természeti szépségei mellett (legkiválóbb a Hámorvölgy, szép tóval és vízeséssel, továbbá a tárkányi völgy) romjai (Diós-vásvárad. győr, Szentlélek, Dédes, Apátfalva stb.), ipar- Bükköny, Vicia L. (növ.), a Papilionatae (piltelepei (diósgyőri m. k. vasgyár és papirgyár, | langós viráguak) génusza, melynek 180 faja főkép kószénbányák, hámori bútorgyár, gyertyánvölgyi az északi mérsékelt övben, részben azonban Délüveghuta), fürdői (Diósgyőr-Tapolcza, Kács-Ta- Amerika D.-i és Ny.-i részén van elterjedve. Egypolcza), s egyéb nevezetességei (az időszaki Imó- éves v. évelő, többnyire kacsokkal kapaszkodó, forrás a Tarkó alatt stb.) kedvéért újabban gyak- | felfutó füvek. Levelük párosan szárnyas, sok lerabban keresik fel turisták, hozzáférhetővé téte- vélkéből összetett, ez utóbbiak épszélűek v. csúcsulén a Magyarországi Kárpátegyesület egri Bükk-kon fogasak, a legfelső v. még több levélkepár is osztálya és a Magyar Turista-egyesület miskolczi többnyire kacsokká alakul át. A levélnyél tövén osztálya fáradozik. A hegység belsejében is (kivéve különböző alakú, két pálha van. Viráguk többa fensíkot) meglehetős lakott; legújabban a hámori nyire kék, ibolyaszínű, sárgás v. fehéres, 1-2-ével nyaralótelep (Lillafüred) létesült. A vasutak több- csaknem ülő, vagy virágzattá egyesülve tömött felől érintik a B.-et, ezért Miskolcz, Eger és Nádasd fürtöt alkot. Hüvelyük rendesen több, többé-kea legjobb kiinduló pontok; az apátfalva-tapol- vésbbé gömbölyű magot tartalmaz. Amellett, hogy csányi út csak Ny.-i előhegyeit szeli át. Geológiai e génuszba számos, kellemetlen gabonagaz tartotekintetben a Borsodi B. legrégibb képződményezik (pl. V. cracca L., kaszanyűg B., V. villosa az alsó karbon felső részébe tartozó fekete agyag- Roth, szöszös B., V. hirsuta Koch, pelyhes B., V. pala, amellyel szürke mészkő váltakozik. Fonto-tetrasperma Mnch., négymagvú B.), úgyszólván sabb kövületei: Productus punctatus, Spirifer minden faj jó vagy elsőrendű takarmány. Gazdastriatus, fusulinák. Főképen a hegyseg DNy.-iságilag legnevezetesebb: a takarmány-B. (V. részében uralkodik. A palát Tárkánynál és Kis- sativa L., abrakborsó, lóborsó, vadlencse), kúszó györnél fejtik tetőfedő előállítására. Erre nagy- szárán 7 párból összetett leveleket visel, ezeken vastagságú júra mészkő telepszik, amely kövüle- a kacsok 3 ágúak. Vitorlája kékes, evezői bíborteket nem tartalmaz. Ez alkotja a Bükk fensik-színűek. Rozzsal, árpával, borsóval vegyest terját. A harmadkor képződményei közül az eocén mesztik. Gyakran el is vadul. Magva megörölve nummulitos mészkövek alakjában van jelen a marha-, de különösen sertéshízlalásra alkalB. É.-i és D.-i oldalán. Az alsó oligocén kisczelli mas, különben pedig baromfieledel. Lisztjét gaagyag Parasznya körül van meg. A mediterrán bonaliszt közé is keverik. Kötött talajba való, de emelet (főleg) agyag- és homokrétegekkel van olyan sovány talajon is, amelyen már a lóhere és képviselve, amelyek közé elég jelentékeny barna- a takarmánybaltacim (Onobrychis viciaefolia) szénrétegek települtek. Néhol óriási Ostrea lon- sem sikerül, jól beválik. A másik fontos gazdagirostris példányok találhatók ezekben a rétegek- | sági faj a V. faba L. (ló-B., babó, disznó-, lóbab, ben. A szarmata emelet alul homokos márgákkal, tótbab). Szára nem kapaszkodik, hanem felálló, feljebb andezittufákkal van képviselve. Utóbbi a | csöves, vaskos. Levele 1 - 3 párból összetett. ViB. D.-i részén nagy kiterjedésű. A pleisztocén rága tiszta- vagy szennyesfehér, evezőin fekavics alakjában van fökep jelen, melyben szá- kete folt van. Ázsiából származik, Közép- és Délmos kihalt gerinces állat (mammuth, rhinoceros) | Európában széltében mívelik s több változata ismaradványa található. A júramészkő barlangjai- meretes. Hüvelye és magva, úgy zölden, mint ban (Szeleta, Balla) a barlangi medvének csont- szárítva, fontos tápláléka a népnek. Legnagyobb jait, az ősember szerszámait s legújabban egy változatát (V. faba var. megalosperma) magazanösemberi koponyát leltek. Vulkáni közetei: régiek vagy windsorbab-nak hívják s különösen Északa diabáz, gabbró és a szarvaskóiwehrlit, fiatal az Németországban kedvelt főzeléknövény, nagy andezit és tufája. Tektonikailag töredezett rög- | világosbarna magvaival tűnik ki. Egy kisebb hegység, mely a Közép-Kárpátokhoz tartozik. | változat (V. faba var. equina) fehér vagy fekete V. ö. Márki Sándor, A borsodi B.-ben (Magyar | magva abrakul és sertéshízlalásra szolgál. Kárpátegylet IX. évk. 1882. 247 - 273); Mon- Mint orvosság a magvak lisztje (babliszt) anytedegoi Albert Ferenc, Heves és Kü'ső-Szolnok nyiban szerepel, hogy égési sebekre hűsítő borovmegye leirása (Eger 1868); Truskovszky Gyula, gatásnak alkalmazzák, másrészt pedig a lencseBükkvidéki kalauz (Miskolcz 1898). 2. B., a liszttel együtt föalkotórésze a revalenta arabicaBihar-hegység (1. o.) legészakibb tagja, Szatmár és nak, egy amerikai erősítőlisztnek, amelyet újabSzilágy vmegye határán fé körben D. felé huzó-ban mindenfele betegség ellen ajánlanak, noha dik; csekély magasságú (Kale Kuczel 575 m., Tar- magas ára nincs arányban gyógyító hatásával.