Budapest 31 Budapest tak, azoknak figyelembe vételével (1856-1905) gazdasági szerepét Pest vette át, mely különösen az évi csapadék 598 mm.-re száll le (1863. csak az alkotmány visszaállítása óta (1867) úgy a szel328 mm.-t mértek). Össze-vissza van egy esz-lemi, mint az anyagi műveltség terén óriási halatendőben 121 csapadékos nap (legalább 01 dást tett. Népességének gyors növekedésével lémm, csapadékmennyiséggel) és 19 zivataros nap. pést tartott építkezésének gyors emelkedése, felPusztító felhőszakadás ritkán fordul elő, ilyen lendülő kereskedelme és ipara folytán pedig mintesetek voltak: 1875 jún. 26. (103 mm.) és 1878 egy varázsütésre új élet és elevenség költözött júl. 31 (108 mm.). B.-en az évi borultság az égbolt az előbb csendes városba. Az alkotmányos kor052 részét borítja, legderültebb az augusztus szak jótékony hatása mellett nagyrészt a ter(0-35), legborusabb a december (0.67), a pára-mészeti viszonyok okozták a Duna két partja közt nyomás évi közepe 7.2 mm., a relativ nedvességé kifejlődött különbségeket; Buda újabban a Gel73%, legszárazabb a levegő ápr.-ban (64%), leg- lérthegyen túli sík területeknek a beépítésbe nedvesebb jan.-ban (87%), a légnyomás évi kö- való bevonása által vetette meg jövendő fejlődézepe 748.5 mm., 153 m. magasságban a tenger sének szélesebb alapjait. színe fölött. A kerületek. B. alkotórészei a főváros egyesítésekor szervezett 10 közigazgatási kerület, úgymint: b) a Duna balpartján (Pesten): a IV. ker. (Belváros; 1. a Budapest IV. ker. 1911-ben o. térképet), V. ker. (Lipótváros), VI. ker. (Terézváros), VII. ker. (Erzsébetváros), VIII. ker. (Józsefváros), IX. ker. (Ferencváros) és X. ker. (Kőbánya). Növényvilág. B. flórája a Dunai flórakerületnek alföldi flórakörnyékébe tartozik, még pedig ennek nyugati határvonalára, melyen e környék a) a Duna jobbpartján (Budán): az I. kerület a pannóniai flórakörnyékkel érintkezik. Égalja (Vár, Tabán és Krisztinaváros), a II. kerület (Ora tenyészeti viszonyoknak nagyon kedvező, termő-szágút és Viziváros) és a III. kerület (Újlak és helyei változatosak, flórája gazdag. A jobbparté Óbuda); hegyi, a balparté pusztai jellegű. Az erdő övei közül a tölgy és bükk öve fordul elő; a hegyi rétek, réti lápok, füves puszták és homoktérségek vegetációja szintén érdekes; szikes növényzet a keserűforrások körül, mocsaras flóra a Rákospatak mentén van kifejlődve. A termesztett növények közül legfontosabb volt mielőtt a filloxera kipusztította a szőllő. A hajdan híres szőllők részben már regeneráltatnak; azonkívül pompásak a gyümölcsösök: cseresznye, mandola, őszi és kajszin barack, meggy, szilva, dió, alma, körte. A főváros környékén észlelt növényfajok száma 1634, a nemeké 523, a családoké 108. Összefoglaló munka B. flórájáról: Borbás V., A főváros környékének növényzete (B. monografiájában.). A budai oldalon nagyobbára a hegyrajz állapítja meg a kerületek határait. Az I. kerülethez tartozik a Várhegy s az attól D.-re elterülő völgylapály, valamint a Gellérthegy; hozzátartozik továbbá a Lágymányos és Kelenföld neve alatt ismeretes tágas lapály, most Buda leendő fejlődésének szinhelye, továbbá a már erősen benépesedett Svábhegy csoportja a Zugligettel és Hüvösvölggyel; a II. kerület a Várhegy K.-i és É.-i lejtõit foglalja magában, mihez még a Kálváriahegy, Rózsahegy és Rókushegy lejtői csatlakoz Allatvilág. B. faunája az ország többi vidékénak, végül a III. kerület a budai hegyek és a Duna nek állatvilágától több tekintetben eltér; válto- közt húzódó keskeny partszegélyen s a Hármaszatos, jellemzetes és gazdag, mert benne nem- határhegy csoportjának lejtőin terjeszkedik ki. csak a szárazföldi, de a vizi állatok is képviselve A balparton a főbb közlekedési erek adják meg vannak. Faunáját a palearktikus régió európai a város beosztásának vázát, magva a belső körút szubrégiójához számítják, de van sok állata, mely (Vámház-, Muzeum-, Károly-körút és Deák Fea mediterrán szubrégióit jellemzi. Legnevezete- renc-utca) által befogott Belváros; ennek saroksebb állatja az Ablepharus pannonicus (1. Able-pontjaiból sugár irányban s legyezőszerüleg indul pharus), mely kizárólag csak a budai hegyekben fordul elő; rovarfaunája igen gazdag. Ásványország. Az ásványország termékeire nézve 1. fentebb a geológiai viszonyokról szóló pontot. Topográfia. ki a Váczi-körút, Király-utca, Rákóczi- és Üllői-út, B.-et már a természet két egymástól lényegesen különböző félre osztotta; a Duna jobbpartján épült Buda és Óbuda (I-III. kerület) akadálytalan terjeszkedésének a talaj egyenetlensége s a nehezen hozzáférhető hegyek határt szabnak; övé volt a mult, mely benne látta hazánk egyik védőbás-nek, úgy hogy a vámvonalnak a balparti kerütyáját; a balparti Rákosmező homokján épült letekben már a fővárosi terület határáig való Pest (IV-X. ker.) ellenben akadálytalanul ter- kitolása vált szükségessé. jeszkedhetik minden irányban s az új korszellem, Az egyes kerületek különböző időben jöttek szakítva a mult emlékeivel és hagyományaival, létre, azért jellegük is nagyon különböző; a 169 s felismerve e lapály fontosságát, oda költöz- m. magas hegyen fekvő, bástyáktól környezett tette át a közélet nyilvánulásának majdnem min- Vár kisvárosra emlékeztető csöndes utcáiba a den tényezőjét. Bár Buda politikai jelentőségét minisztériumok s az udvar öntenek némi életet; a részben még megtartotta s ma is a királyi csa- Tabán (hajdan rác városrész) eredetileg a Gellértládnak és több minisztériumnak székhelye, köz-hegy lejtőire felnyúló keskeny utcáival s apró Budapest -- 32 Budapest városok egyesítése előtt alig sejtett fellendülést mutat, mely az új hidak építése és az előbb elhanyagolt forgalmi eszközök tökéletesítése következtében a jövőre is még nagyobb felvirágzást enged remélni. házaival az új nagyszabású szabályozásoknak esett áldozatul, úgy hogy keleties jellegű festői képe már teljesen elveszett 8 helyet fog adni egy modern, szép városrésznek; a völgylapályt elfoglaló Krisztinaváros (hajdan Logod), mely eredetileg nyaralók telepének indult, újabban a Szabályozás. B. fejlődése leginkább csak egyenagyvárosi jellegű építkezések óriási terjedésé-sítése óta vett nagyobb lendületet. Gróf Andvel új fejlődési irányzatot vett. Hasonlóképen | rássy Gyula kezdeményezésére a törvényhozás egészen modern nagyvárosi jellegű városrésszé a kormánynak a főváros szabályozására és emealakul a Lágymányosnak most beépülő síksága. lésére az 1870. évi X. t.-c.-ben sorsolási kölcsön A Várhegytől a Császárfürdőig és Városmajorig útján 24 millió frtnyi pénzalapot bocsátott rendelelterülő lapályt a II. kerület (Országút és Vizi-kezésére s az 1870. LX. és 1871. XLII. t.-c.-ben város, utóbbi a középkorban Szt.-Péter külváros) az Andrássy-út (akkor Sugár-út) és Nagy-körút foglalja el, emez a budai kereskedelem és ipar építését kimondotta, a szükséges szabályozási központja, amaz eredetileg földmívelők lakóhelye. munkálatok vezetésére pedig a fővárosi közmunA III. ker. (Újlak és Obuda, előbbi régente Szt.- kák tanácsát léptette életbe. Az ez által hirdetett Jakab) nagyrészt vidéki jellegű, lakói leginkább pályázaton a 10 versenyző közül (némi változtaszőllő- és gyári munkások; e kerület aránylag tással) Lechner Lajos terve fogadtatott el az általeglassabban ölt nagyvárosias jelleget. A bal- lános szabályozás alapjául. E tervezet alapján parti városrészek a bár fiatal, de magasra törő jött létre az Andrássy-út s a Nagy-körút, a Podnagyváros bélyegét viselik magukon; a Belvá-maniczky-utcának a Váczi-körútig való meghoszros, B. city-je, a tudományos élet és a hatóságok szabbítása, a belső körút boulevardozása, a Külső széke, a régi polgárság központja, a legújabb Váczi-út (ma Váczi-út) kiszélesítése; ezenkívül nagyarányú szabályozások folytán egészen újjá- terveztetett egy külső körút, mely a Margitépülni készül s világhírű korzójának (Dunapart) sziget fölött indulna ki a Dunaparttól s a Vámegadja az eddig nélkülözött megfelelő hátte-rosliget külső határán elhaladva, az egész váret. A Lipótváros az üzleti élet, a nagykeres- rost megkerülné. Hasonlókép terveztek Budán kedelem, a tőke és a tőzsde székhelye, B. leg-egy nagy körutat, mely a Margit-hídtól kiindulva, szabályosabb városrésze, ahol az új országház a Városmajor felől, a Vérmező szélén huzódik tája a főváros legfényesebb részévé épült ki. A el s a Gellérthegyet megkerülve, Kelenföldön, Teréz- és Erzsébetváros belső részeiben a kis- a Ferenc-körúttal szemben érné a Dunát. E terkereskedés honol, külső utcáiban a munkás és vezet kiterjeszkedett végül a Duna szabályozánapszámos népesség túlnyomó; az Andrássy-út sára, a Margithíd és vámházkörúti híd, a Gellértés a Nagykörút külső képére is előkelő város-hegyen túl pedig hajókikötő létesítésére is (ezt részt teremtett a régi szűk utcák helyén. A Jó-utóbb elejtették). zsefváros belső része (a Nemzeti Múzeum körül) E nagyszabású szabályozási tervek megindía főurak kedvelt lakóhelye, külső s eddig kevéssé fejlett (de igen népes) részében a kisiparosok és a szegényebb néposztályok élnek, míg a vele szomszédos Ferencvárosban majorosok és fuvarosok telepedtek meg nagy számmal; a fővámhivatal, elevátor s gözmalmok körül azonban nagyvárosi élet lüktet. Végül a X. ker. (Köbánya), a fővárostól egészen elkülönítve fekszik, 8 lakói leginkább gyármunkások és napszámosok, kik a nagy gyári vállalatokban, téglavetőkben és sörfőzőkben keresik kenyerüket; a közigazgatásilag ide tartozó, de az Üllői-út mentén épült tisztviselőtelep több mint 200 csinos magánházból áll. tása óta a fővárosi hatóság és a kormány igen nagy összegeket fordítottak építkezésekre sa főváros szépítésére. Maga a főváros a szükséges középületek s közmunkák létesítésére közjövedelmének 50%-át fordítja (1867-1883-ig 74.853,668 koronát), a kormány pedig szabályozásokra s épít| kezésekre az 1867–83-iki években nem kevesebb mint 127.524,108 koronát szavazott meg. Az eredeti tervezetben felvett szabályozások legnagyobb részt már végrehajtattak s a budai körút is meg van nyitva, bár korántsincsen beépítve. A főváros rohamos fejlődése újabb szabályozások és városrendezések foganatosítását is tette szükségessé, melyek egyes városrészek arculatát teljesen megváltoztatták. A főváros újabbkori fejlődését áttekintve, általában mondhatni, hogy a város főleg az utolsó 20 Пly nagymérvű szabályozások szinhelye volt év alatt oly óriási mértékben lendült fel, mely legutóbb a Belváros. Az Erzsébet-híd építésével világváros színvonalára emelte; lakóinak száma kapcsolatban a Kossuth Lajos-utca kiszélesíttemegháromszorozódott, egészen új városrészek tett s az egész sűrűn beépített rendezetlen városkeletkeztek, a nagyszabású szabályozások és két rész, mely a Ferenciek-terétől az Eskü-térig eldíszes dunai híd építése pedig a régibb kertile- terült, lebontatott és szabályoztatott. Ezen új tek jellegét és képét is lényegesen megváltoztat- városrész főere a díszes Eskü-út, mely a Kossuth ták. A rendkívtil élénk építési tevékenység, mely Lajos-utca folytatásaként (bár megtört vonalban) különösen az 1898. évig lázas mérveket öltött vezettetett a hídhoz, két oldalt a király bérpaloés 1910 óta újból óriásilag megindult, ezer meg tájától, a Belvárosi takarékpénztár palotájától és ezer lakóházat, köztük számos bérpalotát és ne- a Klotild-palotáktól szegélyezve. A szabályozásnak vezetes középületet teremtett s különösen a bal- áldozatul esett a Kasselik Ferenctól 1844. épített oldali (pesti), már régebben is gyors növekedés- tornyos régi városháza és a csinos barokizlésű ben lévő kerületeket gyarapította. De a kezdettől Grassalkovics-palota a Kossuth Lajos-utcában. fogva csöndesebb jobbpart (Buda) is a testvér- | Az új útvonalak díszes házakkal épültek be; a sza |