szerint Salviatinál Velencében készültek; különösen nevezetes a főoltár mögött a Benczúr kartonjai után készült sa mise főrészeit allegorizáló mozaikképsorozat. minisztérium); az újabbak közül a honvédelmi minisztérium palotája (renaissance épület Kallina Mór terve szerint), a honvédfőparancsnokság épülete (szintén Kallinától), a budai Vigadó (Árkai AlaA királyi palota és kert. Buda várának dísze, dár és Kallina Mór tervei szerint emelt renaisa kir. palota (1. a Budapesti középületek képmel-sance stilű épület, barok motivumokkal tarlékleten), a Várhegy déli végén (156 m.) a török kítva, 350 m2 területü díszteremmel; a pénzügyuralom alatt romba dőlt régi vár helyén Mária minisztérium régi épülete (ép. Baumgarten, Mária Terézia idejében 1748-77. Hillebrand József ter- Terézia korabeli barok ízlésben), ugyanannak új vei szerint barok ízlésben 402,000 frt költség-palotája (Fellner Sándor terve szerint, 1901-5) gel épült; a Dunára néző főhomlokzata 178 m. sok magyar motivummal vegyített átmeneti gót hosszú volt, Ny.-felé patkóalakú nyilt udvara volt, stilusban, a m. kir. közp statisztikai hivatal épüaz É.-i oldalszárnyban a Szt. Zsigmond-kápolna (1. lete (Czigler Győzőtől), az irgalmasrend kóra templomoknál), az egész palotában 203 szoba háza, József főherceg palotája, a Lukácsfürdő volt. Az 1849. ostrom alatt megsérült palota kö- (1894), a kir. kat. főgimnázium (XVI. századzépső részét az ötvenes években három emele- beli gazdag olasz renaissance stilben Lippert és tesre építették ki, de hatása ezzel sem fokozó- Schmidt tervei szerint), az állami főreáliskola, dott. A Várhegy oldalát már József nádor alakí- | a hazai I. takarékpénztár épülete válik ki. Az újabb totta át kertté, de mai pompáját a kir. vár kertje építkezések közül az új műegyetem impozáns éptcsak I. Ferenc József alatt nyerte, aki 44 millió letcsoportja említendő (kis részben Czigler Győző, K-t engedélyezett a várkert rendezésére, az olasz főként Hauszmann Alajos és Pecz Samu műve, renaissance stilben épült 310 m. hosszú várbazár, 1905-10), mely 71,795 m2 területen épült fel. Töra terraszok, lépcsők és melléképületek létesítésére. ténelmileg érdekes a Császárfürdő feletti Rózsa1883-ban ő felsége elfogadta Ybl Miklósnak a kir. hegyen 1543-48. Mohamed budai pasa által épípalota kibővítésére s részben újjáalakítására vo- tett török mecset, melyben egy török szent, Gülnatkozó tervezetét, mely szerint a palota, vele Baba, a «rózsák atyjá»-nak sírja van, a jámbor két hátrafelé nyuló szárny által összekapcsolva, mozlimek zarándoklásának célpontja. egy a Krisztinavárosra néző 4 emeletes, alap- Középületekben sokkal gazdagabb a főváros falaival a Lógodi-utcáig leérő (tehát 7 emelet balparti része, ahol a különböző történeti stílumagasságú) s több mint 300 termet tartalmazó sokat követő művek mellett a modern építészet palotával és szükséges melléképületekkel (136 is mindinkább tért hódít. A Belvárosban a Zittermillió K költségen) kibővíttessék s ezen új palo-barth Mátyás által 1838-41. épített oszlopos homtához az Attila-utcából ő felsége, a közmunka-lokzatú megyeháza s a 43,259 m2 telken épült köztanács és a főváros költségén új feljáró épüljön. ponti városháza említendő (1900-ig KárolykaszárKiegészítést nyert ezen építkezés (Ybl halála után nya), mely III. Károly idejében 1716-28. Martinelli Hauszmann Alajostól) az által, hogy a régi fö- Antal Eberhard császári építész tervei szerint erehomlokzat impozáns méretekben tartott, oszlop-detileg 4000 rokkant harcos részére készült, utóbb sorozatos középrész beillesztésével, majdnem gránátos-kaszárnya lett, Károly-körúti része kétszeres hosszuságra (304 m.) kiépíttetett s az 1860-ban épült. Építészetileg érdemes alkotáöt részre tagozott homlokzat közepére hatalmas sok az új városháza (1869-75. Steindl Imre terkupola (62 m.) emeltetett. Belsejében három ne- vei szerint 1.646,000 koronán olasz renaissance vezetes terem van, ú. m. a román stílű Szt. István-stilben épült) figyelemre méltó vasszerkezetű lépterem, a korai olasz renaissance stílusban tartott Mátyás-terem és a 724 m2 területt pompás ünnepi terem. A várpalotában külön páncélszobában őrzik a szent koronát és a koronázási jelvényeket. A palota új főbejárata, gazdag szobordísz szel, a Szt. György-tér felől nyílik a díszes (most zárt) várudvarra; a főbejárat mellett a diszes Mátyás-kút (Strobl Alajostól, 1905). A palotában van elhelyezve az Erzsébet királyné emlékmuzeum. A főudvarról nyíló Szt. István templomban őrzik Szt. István király jobbját. E templom alatt van József nádor családjának sírboltja, melyet november 1-én a közönség is látogathat; síremlékei közt nevezetesebb az 1895. szerencsét lenül járt László kir. hercegé Strobltól. csőházzal és Lotz Károly freskóival díszített nagy ülésteremmel; a főposta-és táviró-palota (Koch és Skalnitzky tervei szer. ol. renaiss.-ban, 3.239,984 K) homlokzatán Gastell jelképes alakjaival; az egyetemi könyvtár (1873-76. Skalnitzky Antal tervei szerint XVI. sz.-beli gazdag ol. renaissanceban 1.425,850 K költségen) szép olvasóteremmel; az egyetem központi épülete (Herczeg és Baumgarten műve, 1900), Mária Terézia korabeli barok ízlésben, impozáns kupolával és díszes aulával, melyet az egyetem szimbolumai és Verő László meg Ney Simon szobrászati munkái ékesítenek; a Pesti hazai első takarékpénztár kupolás épülete (Ybl Miklós műve), udvarán Kahle által cinkből öntött kúttal s szabadon függő csigalépcsővel, Középületek (1. a Budapesti középületek kép- az Első magy ált biztosító-társaság palotája (Kaumellékletet). B. monumentális épületei nagyob- ser és Frey műve) művészi kivitelü kariatidoktól bára az utolsó évtizedekben keletkeztek, csak ke- támasztott föerkéllyel, a Hungária fogadó (Skalvés való a mult század közepéből s azok közt is nitzky és Koch műve); a részben üveggel fedett csak egy-két művészi becsű emlék van. Budán a díszes Harisbazár (Feszty műve) helyébe 1911. jelentékenyebb középületek a miniszterelnöki keskeny sikátorszerű utcától elválasztott két nagy (előbb gr. Sándor-féle) palota, a kis várszinház bérház emeltetett (Rainer Károly terve szerint); (1784-ig karmelita-kolostor), a cs. és kir. 4. hadtest- éppen így eltünt a régi Párizsi ház, melynek heparancsnokság épülete,az országház (most belügy-lyére a belvárosi takarékpénztár impozáns palo Budapest 38 Budapest mann Alajos tervei szerint 34 millió K költségen épült, esküdtszéki tárgyalási termében Feszty Arpádnak 6 fali képe van. A legújabb építkezések közül kiválik az árú- és értéktőzsde (1905) és az osztrák-magyar bank (1904) palotája, mindkettő Alpár Ignáctól, a Vígszínház (1896), az osztrák delegáció palotája az Akadémia-utcában. tája került. Említésre méltó, terjedelmes építke- épületeinek; benne 18 udvar, 27 lépcső s több zések a Ferenciek-bazárja, a Király-bazár stb. mint 100 terem van s a díszítésre 450 allegorikus A Lipótvárosban egyrészt a Ferenc József-té- alak szolgál. Építési költsége 32 millió K volt. ren, másrészt az új országház táján csoportosul- Az országházzal szemben van a renaissance stínak a legszebb középületek. Amott a Magyar lusú pompás igazságügyi palota (építette HauszTudományos Akadémia palotája a legkiválóbb mann Alajos, 1896), a hatalmas portikus fölött épület; 1862-64. Stüler Ágost porosz építész ter- rézből készített triga (Sennyeitől), a gyönyörű vei szerint épült; hatalmasan kiszögelő, felül lépcsőházban Justitia szobra Strobltól és tetőWolf Albert szobraival ellátott 3 emeletes közép- festmény Lotztól. Az Országház-térre néz a földrésze a karrarai oszlopokon nyugvó karzattól mivelésügyi minisztérium nagytömegű épülete körülfutott dísztermet foglalja magában, melynek (ebben van jelenleg az igazságügymnisztérium is). tetejét 24 kariatid támasztja, egyik oldalfalát Az Országház-térre vezető Alkotmány utcában Lotz Károlynak a magyar közművelődés törté- állanak az erdészeti egyesület, a keresk. akadénetéből vett három képe díszíti; a kétemeletes mia, a hirlapírók nyugdíjintézetének díszes paoldalszárnyakban, melyeket 6 kiváló tudós szobra lotái, az unitárius egyházközségnek templommal ékít, van a Ligeti 4 tájképével díszített heti ülés-szerencsésen egyesített bérháza, a budapesti kir. terem, a könyvtár s egyéb hivatalos helyiségek, törvényszék palotája; az utóbbi 1888-90. Hauszaz I. emeleten van még a Széchenyi-Muzeum is, a II. emeleten pedig a történelmi arcképcsarnok és a M. N. Múzeum növénytani gyüjteménye van elhelyezve. A palota főbejárata a Ferenc Józseftér felől van. A palotához díszes bérház csatlakozik. Az akadémia-utcai homlokzaton van Holló Barnabás domborműve (az akadémia alapítása 1893-ból). Ugyane téren van a budapesti magy. ATerézvárosban a legfényesebb épület a m.kir. kir. államrendőrségi főkapitányság épülete, a dalszinház (opera); a király áldozatkészségéből s Gresham-palota (Quittner Zsigmondtól, 1905), a Ybl tervei szerint tiszta olasz renaissance stilben Pesti magyar kereskedelmi bank palotája (1909). 1875–85. épült, beépített területe 5076 m2, a szinA Ferenc József-téren, szemben az Akadémiával pad 702 m2, a hátulsó szinpad 263 m2, mélysége áll a magyar politika történetében gyakran sze- 44 m. Homlokzata pilléreken nyugvó erkélyével repelt nagy üvegerkélyes épület, mely azelőtt a s az I. emeleten gyönyörű loggiával kiválóan siPesti Lloyd-társulat tulajdona volt, ettől a Buda- került s belső berendezése (a szinpad vasszerpesti Kereskedelmi Testület vásárolta meg, s ettől kezete az Aszfaleia-társaságtól) mintaszerű ; ismét a Trieszti Általános Biztosító-Társaság,mely művészeti díszítésében Lotz Károly (a nézőtér annak helyére 1913. új, díszes palotát fog építeni. mennyezetének festményei), Székely Bertalan, A Mária Valéria-utcában áll a Lloyd kereskedelmi Than Mór, Feszty Árpád, Vastagh György, Kotársulatnak 1872. épült, nemrég díszesen renovált vács Mihály, Keleti Gusztáv, a szobrászok közül palotája, a régi tőzsde-épület; továbbá a Vigadó- Donáth, Strobl, Szász, Feszler, Kiss, Brestyánszky téren a fővárosi Vigadó (redoute) épület, mely vettek részt. Az operával szemben a magy. a XVII. sz.-beli redoute (erődítmény) helyén kir. államvasutak nyugdíjintézetének palotāja emelt régi vigadó telkén 1859-65. Feszl Fri- (Lechner Ödön és Pártos Gyula műve) s ugyangyes pesti műépítész tervei szerint több mint 2 csak az Andrássy-úton a képzőművészeti főmillió K költségen épült; a mór, bizánci és ro-iskola (Rauscher Lajos terve szerint 1885) mán elemek vegyítése által létrejött kevert renaissance toszkán palotastilben, az ablakközökstilű épület hatalmas homlokzata óriási arkádo-ben Székely B. és Scholtz sgrafitto-díszítményeikon nyugszik, a két szárny szögletpilléreit Alexy vel, a volt műcsarnok (Láng Adolf terve szerint Károly domborművei környezik; lépcsőházának freskói Than Mórtól és Lotz Károlytól valók (1866); a nagy terem (B. legnagyobb báli és hangversenyterme) mezőkre felosztott sík tetőzetén a 4 folyó allegorikus képe, a csemegeteremben Than, Wagner Sándor és Lotz freskói vannak. A Lipótvárosban áll B. legnagyobbszerű épülete, egyúttal Európa egyik legimpozánsabb műemléke, a csúcsíves stílusban épült új országház. A Steindl Imre tervei szerint (1883-1902) közvetlenül a Duna partjára állított hatalmas épület középpontja a közös csarnok fölé domboruló 96 m. magas kupola, melytől oldalt fekvő két sarkain tornyokkal díszített részben az üléstermek vannak elhelyezve, a Duna felől oszlopos loggia huzódik, mögötte az olvasó-, társalgó és éttermek nyertek elhelyezést. Az egész épület hossza 268, legnagyobb szélessége 118, magassága 27 m., területe 15,327 m2 (az udvarokkal 17,745 m2) s így egyike a világ legnagyobb 1875-1876. olasz renaissance izlésben, 520,000 K költségen), végül a Foncière biztosító-társulat palotája (Feszty Adolftól) válik ki. A Liszt Ferenc-téren az orsz. zeneakadémia új palotája áll (ép. Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1907), homlokzatán Liszt F. szobrával (Strobl Alajostól), belsejében díszes hangversenyteremmel,Körösfői Kriesch freskóival. Az Andrássy-út végében van az új műcsarnok (Schickedanz és Herzog, 1894) és a szépművészeti muzeum (ugyanazoktól, 1900–906), főhomlokzata az ókori építkezés szellemében épült, gazdag tagozással és nyílt csarnokkal, melyhez összhangzóan simul a magasan kiemelépület-kedő túlsó épületcsoport, renaissance izlésben. A Stefánia-úton a földtani intézet palotája emelkedik (Lechner Ödön műve), homlokzatán két oldalt egy-egy zömök toronnyal, középen kupolával, melynek tetejét egy hatalmas földgömb díszíti; az épületet magyaros izlésű részletek és díszítmények jellemzik. Ugyanott van a fővárosi mu |