C'est tout comme chez nous

bogyóinak nedvéből csaknem kitörülhetetlen kék tinta készül.

381

Cetek

képződik, mely a szárazföldi emlősök szőrbundájának feladatát teljesíti a test melegének visszatartásában. Csontjaik szivacsos állományuak és közeiket folyékony zsír tölti ki. Nyakcsigolyáik rendesen többé-kevésbbé mozdulatlanul összenőttek és számuk néha kevesebb 7-nél. Ke

C'est tout comme chez nous (franc., ejtsd: sze tu komm sé nú), többnyire csak: tout comme chez nous, egészen olyan minden, mint nálunk. Eredete Nolant de Fatouville-nak Arlequin, empereur dans la Lune c. vígjátékában van, amely-resztcsontjuk nincs. Az ágyéki és farki csigolyák ben az arlecchino, aki holdbeli császárnak adja ki magát, a doktor előtt, akinek leányát el akarja venni, lefesti a holdbeliek életét s a körülállók minden egyes elbeszélt jelenségre, még pedig egymásután kilencszer közbekiáltanak: C'est tout comme ici; minden úgy van, mint itten. Ebből keletkezett a C.

Cetacea, 1. Cetek.

Cetaceum, 1. Cetfaggyu.

száma nagy s minden irányban szabadon mozognak. Kulcscsontjuk nincs. A felkarcsont mozgékonyan izestil a lapockacsonthoz, a mellső végtag többi csontjait feszes izület köti egymáshoz, úgy, hogy alig mozgathatók. Rendesen 4-5 ujjuk van. A 2. és 3. ujj a leghosszabb s ezek több izből állanak, mint a többi emlősök megfelelő Cestus (lat.) a. m. szalag; a görög és római ujjai. A hátulsó végtagok teljesen hiányzanak költők varázsövet értettek rajta, az Iliásznak s a medencét két keskeny hosszú csont képviazon helye után (XIV, 214), hol a költő elmondja, seli. A fark- és hátuszókban csontok nincsenek. hogy Héra megoldja az Aphroditétől kölcsönzött Fejök majdnem oly hosszú, mint az egész testhímzett szíjat, melyben mindennemű bűbáj fog-nek 1⁄4-ada, de e hosszaságnak legnagyobb része laltatott, s melyet az istennő keble táján viselt. az állkapcsokra esik, amelyekhez viszonyítva Cestus Veneris (állat), 1. Venus öve. maga a koponya igen kicsiny. Az állkapcsokban Cesumauri ütközet, a catalaunumi ütközet, 1. a cetek egy részénél semmi fog sincs, míg a Attila. bálna-féléknél már csupán embrio-állapotban, de a születés előtt kihullanak, a delfineknél ellenben egész életen át megmaradnak. A halcsontos Cetate mare (román, ejtsd: csetátye máre), Nagy C.-nél, vagy az úgynevezett szilás C.-nél (Mystaés Kis Vár nevű bányaüregek Verespatakon. coceti) a felső állkapocsról és felső szájpadlásról Hazánknak kétségen kívül legrégibb bányászati haránt sorokban szarunemű, a szájban szabadon reliquiái, melyek kezdete a dákokig nyúlik fel lecsüngő lemezek vannak, melyeknek belső oldala s valódi eredete a rómaiakra vall. A 2 m. mag., szilánkokra, az úgynevezett halcsontra pamato1 m. szél. és 20 m. hosszú elliptikus táróbejárat | lódik. Fülkagylóik nincsenek, szemeik feltünöen részben tüzétetéssel készült s ilyen tűz által éte- kicsinyek és gyakran a szájzug közelében feküsztett üregesítések benn a nagyszerű dóm módjára nek; orrnyilásuk a homlok fölé húzódott, de a kivájt mindkét várban is észrevehetők, jóllehet szaglóideg hiánya miatt kizárólag csak a lélekzés ezek eredeti szépségeit a nagy mohósággal és ki-szolgálatába szegődött s mint ilyent, fecskendő méletlenséggel folytatott bányászkodás szemláto- nyilásnak nevezik. Agyvelejük rendkívül kicsiny, mást pusztítja. Mindezek élénken emlékeztetnek de emellett nagyon sok tekervényű. Tüdejük igen a Plinius által Hispaniából leírt óriás kivájá- | sok üregű, nagy s annyira hátrafelé húzódott, sokra. hogy ennek következtében rekeszizmuk ferde álCetcápák (Lamnidae, állat), a cápák (1. Cápa) lásu. Nyálmirigyeik majdnem teljesen hiányzaegyik családja. Nevét onnan kapta, hogy az ide-nak. Gyomruk összetett és pedig 4 részből áll, tartozó cápák termet és viselkedés dolgában a melyek egy sorban vannak elhelyezve, nem úgy delfinek bizonyos fajaira emlékeztetnek. 9 faja tehát mint a kérődzőknél; a C., noha összetett ismeretes. Ide tartozik a heringcápa (Lamna gyomruk van, nem kérődznek. Epehólyagjuk cornubica Gmelin), mely 3 méternél hosszabbra nincs. Érrendszerükre jellemző, hogy a nagy nőhet s a Földközi-tenger és Atlanti-oceán É.-i osztóereken a szív közelében tágulatok vannak részében honos; húsát eszik. Az óriás cápa (Se- a vér visszatartására. A gégefő úgy van szerlache maxima Günther) hossza 10-12 m., súlya kesztve, hogy a C. egyszerre nyelhetnek és léle1000 kg.-nál több; az Atlanti-oceán É.-i részében gezhetnek. Emlőik a lágyéktájon feküsznek. Szophonos, innen azonban az Északi-tengerbe, sőt tatás idején a tejvezetékek tágas tartókká bővülDél-Ausztrália vizeibe is elvándorol. A rókacápa nek, amelyekből az összegyűlt tejet izmok fecs(Alopecias vulpes Gmelin) hossza 5 m. ; a Föld- kendezik a fiatal állat szájába, ezáltal a szopás közi-tengerben, továbbá az Atlanti- és Csendes- a víz alatt nagyban meg van könnyítve. oceánban gyakori. Ide tartozik a Yokohama közelében felfedezett Mitsukurina owstoni Jordan, mely csodálatos módon megegyezik szervezet dolgában a krétakori Scapanorhynchus-szal.

A C. leggyakrabban társaságban élnek, néha nagyobb nyájakban s hazájuk a nagy, nyilt tengerek, különösen a hideg tájak. A kisebb C. a partok közelében és a folyók torkolataiban tanyázCetek (Cetacea, állat; két képmelléklettel), az nak. Igen ügyes úszók, igen nagy területet beemlős állatok egyik rendje halforma testtel; leg- kalandoznak, sőt bizonyos időben vándorolnak is. közelebbi szárazföldi rokonai a patás-állatok és Az óriás szakállas C., mint pl. a cethal is, kis tena húsevő emlősök. A C. feje és nyaka nincs a geri állatokkal táplálkoznak, a delfinek már natörzstől élesen elkülönülve s külsőleg az utóbbit gyobb tengeri halakat fogyasztanak, a Sirenianem ismerhetjük fel; farka egészen a halakéhoz félék pedig növényevők. Manapság Trouessart hasonló. Börük leggyakrabban egészen csupasz, szerint 115 élő és 295 kihalt faj ismeretes; köcsupán némely fajon észlelhető a száj körül ke-vültek már a harmadkor rétegeiből kerültek ki; vés sörte; irhájukban hatalmas szalonnarétega Rhytina Desm. a történelmi időkben pusztult

Cetek

ki, míg más fajai a jelenben indulnak kiveszésnek.

A C.-t két alrendre: fogas és halcsontos C.-re osztják.

1. Fogas C. (Odontoceti). Születésük után mindig vannak elmeszesedett fogaik. Ide tartoznak a folyami delfinek (Platanistidae), pl. az inia (1. o.), a csörös delfinek (1. o.), az igazi delfinek (Delphinidae, 1. Delfin-félék), a fizéterfélék (1. 0.), a hová az ambrás cet (Physeter macrocephalus L.) tartozik; a déli tengerekben élő csörös C. (Ziphiinae), ilyen a kétfogú cet (Hyperoodon rostratus Müll.).

382

Irodalom. Van Beneden, Hist. Nat. des Cétacés des Mers d'Europe; Mém. Couron. Acad. Belg. 1889; Van Beneden és Gervais, Osteographie des Cétacés Viv. et Foss., 64 táblával 1868-1880; Scammon, The Marine Mammals of N. W. North-America, 1874; Beddard, A book of whales, Lon-

don 1900; Lindemann, Die gegenwärtige Eismeerfischerei whale fishery, Philadelphia 1907.

u. d. Walfang, Berlin 1899; Tower, A history of American

Četekovac, közs. Verőcze vm. slatinai j.-ban, (1900) 296 lak. ; u. p. Rijenci, u. t. Mikleuš.

Cetén (ketén), gázállapotú test CH, C=0, mely elméletileg az ecetsavból vezethető le annak dehidrációja által. Előállítható a brómacetilbromürből és cinkből.

Ceteris paribus (lat.) a. m. hasonló körülmények között.

C.

Ceterum (lat.), egyébként, különben. censeo, különben azt vélem, hogy.... (t.i. Carthaginem esse delendam, mellyel az idősb Cato a római szenátusban tartott beszédeit végezte). Innen példabeszédszerüleg használják a sürgős szükségesség jelzésére.

Cetevayo, 1. Kecsvajo.

CH,.Br.CO Br+Zn=ZnBr,+CH,=C=0 II. Halcsontos v. szilás C. (Mystacoceti). Fo- színtelen kristályokat képez, mely -151° on olgaik már világrajöttük előtt eltünnek, helyettük | vad, —56o-on forr. Vízre hevesen hat ecetsavképfelső állkapcsukban és szájpadlásukon halcson-ződés mellett. tok nőnek. Csupán egyetlen családjuk ismeretes, jelesen a bálna-félék (Balaenidae), melynek 90 kihalt és 32 élő faját 2 alcsaládba (barázdás bálnák [Balaenopterinae] és síma bálnák [Balaeninae) sorozzák. Ismertebb fajok: a csuka bálna (Balaenoptera Davidsoni Scammon), hossza 10 méter, hazája az északi sark körüli tenger; barázdás bálna (Balaenoptera musculus L.), 25 méter hosszura is megnőhet, az Atlanti-oceán legészakibb részében és a Jeges-tengerben honos; Cetfaggyú (cetaceum, spermacet), a cethal óriás bálna (Balaenoptera Sieboldi Gray), 31 m. koponyája és gerince fölött és mellett levő hosszú példányát is észlelték, melynek súlyát kötőszövetes üregekben található zsíros anyag, 150 tonnára becsülték, a Csendes-oceán legna- amely az élő állatban folyékony, halála után nagygyobb részében megtalálható; hosszuszárnyú részt kristályosan megmered. Ezt kifejtik (egy bálna (Megaptera boops L.), 15 m. hosszú, min- állat 5000 kgr.-ot is ad), folyékony olajától sajden világtengerben honos; grönlandi bálna (Ba-tolással, majd meleg lúggal kifőzve megtisztítlaena mysticetus L.), átlag 18 méternél hosz-ják és kikristályosítják. Hófehér, gyöngyházszabbra alig nő; az Atlanti- és Csendes-oceán fényű, lemezesen kristályos, szétmorzsolható, legészakibb részében, főleg a Jeges-tengerben zsíros tapintatú szagtalan és íztelen tömeg, melytartózkodik. Egy grönlandi bálnából átlag 12-nek fs. 0.943, op. 47°, fagyp.44°, a zsíroldó szerek 15,000 liter halzsír és 700-1000 kg. halcsont kerül ki, átlagos értéke tehát körülbelül 26,000 korona; húsát az északi népek fogyasztják.

A C. vadászata külön e célra készült készülékekkel és fegyverekkel történik. A cethalászatot már a IX. sz.-ban kezdették meg, még pedig a norvégok, a XIII. és XIV. sz.-ban a bászkok űzték nagyban és 1372. Ujfundlandig, majd a Jegestengerig haladtak. A hollandok 1614. kezdették meg a cethalászatot. Angliából 1598. indult ki egy expedició cethalászatra s e célra társaságok is alakultak, amelyek azonban később a vállalatba belebuktak. Jelenben a cethalászat legnagyobbrészt az angolok és amerikaiak kezében van. Az angol cethalászat virágzásának korát 1815. érte el, amikor is 163 hajóval rendelkezett, míg 1866. már csak 35 hajója volt s ezek 2 millió korona értéket vadásztak. A hanzavárosok 1620. kezdődött cethalászata ma már nagyon aláhanyatlott s még csak Hamburg és Bréma üzi. Manapság a cethalászat mindinkább hanyatlik, egyrészt a költséges felszerelés, másrészt a cethalak számának feltünő csökkenése miatt. Az Északi-tengerben például már csak igen kevés van, miért is a cethalászok a Csendes- és Indiai oceánba hajóznak a vadászat céljából. Az európai tengerekben cethalra főleg Izland, a Faröe- és Shetlandi-szigetek környékén vadásznak. A norvég partokon 7 km. távolságban a parttól 1904-ben 10 évre eltiltották a C. vadászását.

oldják, forró szeszben is oldódik. Állás közben avasodik, szagos lesz és megsárgul, ilyenkor lúggal ki kell újra főzni. Magasabb zsírsavaknak (palmitin-, stearin-, nyristin, laurinsav) cetilalkohollal (nem glicerinnel) alkotott esztereiből áll. Ceratumok, kenőcsök, gyertyák készítésére használják.

Cetfogóhajók v. cethalászhajók, azok a hajók, melyeket kizárólag a cethal- és fókavadászatra használnak. Addig, míg a cethalászat leginkább az északi tengereken történt, hol a hajóknak jégtáblákkal és jégtorlaszokkal kellett küzdeniök, a C. erősebb rendszer szerint épültek és homlokélükön vaspántokkal, vaslemezekkel voltak borítva. A Csendes- és Indiai-tenger cetfogóhajói azonban csak közönséges mód szerint vannak építve. Minden hajó, mely cethalászatra megy, több hóra elegendő élelmi készletet, azonkívül 6-9 erős és gyorsan futó csónakot és 30-50 főnyi legénységet, szigonyokat, lándzsákat, köteleket és hasonló, a cethalászathoz szükséges eszközöket visz magával. A déli tengerek cetfogóhajói azonkívül még zsírolvasztó üstökkel és katlanokkal is el vannak látva. A vadászat nem a hajóról, hanem csónakból történik. A norvég C. többnyire kis gözösök, melyeket a cetek szigonyzására külön ágyúkkal szerelnek föl.

Cethal (állat), a cetek (Cetacea) rendjébe tartozó emlősök népies neve. Rendesen a grönlandi bálnát (Balaena mysticetus L.) jelölik e névvel. L. Cetek.-C., csillagkép, 1. Cetus.

Cethalágyú, kétcsövű, 31 mm. ürméretű hátúltöltő fegyver, melynek síma csövéből egy 200 m. hosszú zsinegre erősített szigonyt, huzagolt csövéből pedig robbanó lövedéket lönek ki. Az elsütés egyidejüleg történik s a találó pontok mintegy 50 cm.-nyire esnek egymástól. Cethalászat, 1. Cetfogó hajók és Cetek. Cethal-öböl, 1. Walfish Bay. Cetilalkohol, hexadecilalkohol, etál. C1H.OH képletü egy vegyértékű telített alkohol. Mint palmitinsavas cetileszter C1H.CO.O.C1H a cetfaggyú (spermacet) főalkatrésze és ebből is állítják elő káliumhidroxidoldattal való elszappano- | sítás útján. Fehér, fénylő kristályos test; 49.5° C.-on megolvad és 340° körül csaknem bomlás nélkül forr. Vízben nem oldódik, borszesz és éter feloldja.

Cetilsav, 1. Palmitinsav.

16

Cetin, közs. és határszéli erősség Modrus-Fiume vm. szluini j.-ban, (1900) 316 lak.; u. p. Vališ selo, u. t. Slunj. Hajdan a tulajdonképeni Horvátország főhelye volt, még a mohácsi vész után is ott gyűltek össze az ország rendei.

rendesen roppant mennyiségben elszaporodik, úgy, hogy a tengert gyakran nagy területeken vörösre festi. A cetek és különböző halak táp| lálékául szolgál.

Cetomorpha (állat), az emlősállatok egyik rendje. E rendbe sorozzák külön alrendképen a szirénákat (1. o.) és a ceteket (1. o.). Más rendszerezők a szirénákat és a ceteket önálló rendnek | veszik.

Cetonia aurata (állat), 1. Rózsabogár.
Cetonidae (állat), 1. Virágbogarak.

Cetraria Ach. (növ.), a zuzmók génusza, 1. Izlandi zuzmó.

Cetrarin, 1. Cetrarsav.

Cetraro (ejtsd: cse-), helység Cosenza olasz tartományban (Calabria), a Tirreni-tenger partján, a nápoly-reggiói vonalon, (1901) 2800, közig. ker.ével 6995 lakossal, halászattal.

Cetrarsav vagy cetrarin, C8H18 Og, színtelen, nagyon keserű ízű, vízben és éterben kevéssé, de meleg szeszben jól oldható, tűalakú kristályokat alkot. Szeszes v. lúgos oldata a levegőn megsárgul, utóbb megbarnul. Hevítéskor elbomlik. Az izlandi zuzmóban (Cetraria islandica) előforduló Cetina (ejtsd: csetina), 115 km. hosszú folyó Dal-protocetrarsavból, ezt lúggal elbontva, forró almáciában, C. falu mellett a Dinari-Alpokban ered; kohollal kioldják.

Cetin a. m., cetfaggyú (1. o.).

több földalatti forrás táplálja; Velika Gubovicenél Cette (ejtsd: szett), megerősített kikötőváros Hé48 m. magas vízesése van és Almissánál az Adriai-rault_francia départementban (Montpellier artengerbe torkollik. rond.), az Étang de Thau parti tó és a tenger Cetina, Gutierre, spanyol lirikus költő, Garci- (Golfe du Lyon) közti keskeny földszoroson a laso de la Vega iskolájából, szül. Sevillában 1510 180 m.-es Mt. St.-Clair aljában, vasúti csomókörül, megh. u. o. 1560 táján. Részt vett a paviai, pont (Perpignan, Lyon és Marseille felé). Lakostuniszi, flandriai hadjáratokban és sokáig élt Me- sága (1906) 33,892. Marseille után a legfontosabb xikóban. Hazájába való visszatértekor a költészet- | kereskedőváros a Földközi-tenger partján. XIV. nek élt és írta, az akkor általánosan kedvelt olasz Lajos korából való kikötője újabban kibővítteversformában, meleg érzésről és igazi költői tehet-tett. Hajójáratok Marseillebe, Korzikába, Algerbe, ségről tanuskodó verseit, melyeknek legnagyobb részét szonettek teszik. Költeményeit csak 1854. adta ki Castro Adolf a Biblioteca de autores españoles 32. kötetében.

Ausztriába, Fiuméba, Spanyol-, Olaszország és Dél-Amerika kikötőibe. A Canal du Midi a Garonne-nal, a Canal des Étangs a Rhône-nal köti össze. Forgalma csökkenőben, (1906): 1960 hajó (1·2 millió t.). Beviteli cikkek: bor, fa, gabona, liszt, gyümölcs, bór, kén, kőolaj; a kivitel cikkei:

(21,838 hl.), só, szappan, vegyi szerek, vas, hal, stb. Ker. és teng. törvényszék, ker. kamara, külföldi (köztük osztrák és magyar) konzulátusok székhelye. Hidrográfiai és hajózási iskolája, múzeuma, növénykertje említendő. Látogatott fürdőhely. A rómaiak idejében Mons Setius (Mont St. Clair). Colbert 1666. vetette meg a mai város alapjait.

Cetinje (Cetinye, Cettinje, Cettinjé, Cettinye), Montenegro királyság székesfővárosa, völgykatlanban (660 m.), az ország D.-i részén, Cattaró-|(1906) bor (704,186 hl.), likőr (333,074 hl.), szesz tól 45, Rjekától 14 km. (országúton). Évi közép hőmérséklet 11°; jan. 14; júl. 22.6°. Fejlődő, tiszta városka, (1901) 4500 lak., 1578. alapított kolostora régebben fejedelmi lakásul szolgált (most minisztériumok, 4 osztályú gimnázium és törvényszék); a király és a trónörökös új kastélyokban laknak. A nemzetgyűlés a Zetski domban ülésezik. Említendők még: kórház, leánynevelő, tanítóképző, szinház, könyvtár, múzeum, fogház, állami nyomda, posta-, táviró- és telefon, laktanya, puskaporgyár, követségi épületek, szálló, továbbá az Obsovicáról jövő vízvezeték. A törökök többször elpusztították (1693., 1714., 1785.).

Cetinsav, 1. Palmitinsav.

Cetinski varoš, adók. Modrus-Fiume vm.slunji j.-ban, (1900) 1341 horvát-szerb lak.; u. p. Vališ selo, u. t. Slunj. Hajdan város volt. Cetinye, 1. Cetinje.

Cetobriga, város, 1. Setubal.

Cettetű (Cyamus ceti L., állat), 1. Bálnatetű.

Cettia (állat), a poszáta-félék (Sylviidae) családjába tartozó éneklő madárnem. Legismertebb faja a berki poszáta (C. cetti Marm.), mely DélEurópában, Ázsia középső övében Kináig és ÉszakAfrikában honos. Költ Portugáliában, Spanyolországban, Dél-Franciaországban,az osztrák tengerparton, Herczegovinában, Bulgáriában, Görögországban, Kis-Ázsiában, Turkesztánban, Algeriaban és Egyiptomban. A magyar tengerparton még nem észlelték, de nagyon valószínű, hogy itt is meg fogják találni. Tavak, mocsarak sűrűjében tartózkodik a legszívesebben. Hosszusága 14.516; szárnya 6-7, farka 64-7, lába 2—2·5, csőre

Cetochilus septentrionalis Goods (állat), az evezőlábú rákok (Copepoda) rendjébe, a Calanidák családjába tartozó tengeri rákfaj, mely | 13-14 cm. hosszú.