Év 1874-1880 Az összes Ebből szaporulat természetes bevándorlá volt szaporulat sok többlete 73,890 5,788 68,157 135,617 17,988 117,629 226,974 67,547 159,427 1900-1910 148,243 65,474 82,769 1881-1890 1891-1900 Történelmi visszapillantás. B. lakossága oly rohamosan emelkedett, mint Európa egyik városáé sem. A XVIII. sz. elején, amidőn Berlinnek 55,000, Nápolynak 300,000, Párisnak pedig már 730,000 lakosa volt, Pest alig számított 2000 lakost, fővárosunk egész emelkedése tehát a XIX. évszázadra esik, sőt a gyors fejlődés voltaképen az utolsó ötven évre szorítkozik. Hogy e tekintetben egyik európai nagyváros sem vetekszik B.-tel, A természetes szaporulat tehát csak a legújabb kitünik abból, hogy a XIX. sz.-ban B. népessége | időben játszik szerepet B. népgyarapodásában, 1254%-al gyarapodott, míg a fejlődését leginkább amikor az összes szaporulatnak jó negyed részét, megközelítő München is csak 1150%-al, Berlin sőt a XX. sz. elején jó kétötöd részét teszi. A ter998, Glasgow 883 és Liverpool 789%-al, ellen-mészetes szaporulat fokozódása pedig a halanben Bécs csak 578, Páris 395 és London 373%-al, dóság nagymérvű csökkenésére vezethető vissza, még pedig majdnem kivétel nélkül külvárosok mely mellett azonban a legutolsó években a szühozzácsatolása által, míg B. népszáma már a letések erős megcsappanása is észlelhető, még legrégibb időre vonatkozólag is a mai terü- pedig nem a házasságok csökkenése miatt letről van kimutatva. A török uralom után, ami- mert ezeknek száma lényegesen emelkedett dön Budának 56,000 lakosa volt, nagy visszaesés hanem a gyermekek számának korlátozása köállott be. 1720-ban Budának mintegy 8500, Óbu-vetkeztében. dának 1100 lakosa volt. Az 1787. évi népszámlá- Kerületek népszáma. A kerületek népességélás Budán 24,873, Pesten 22,417 lelket konstatált; nek nagyon eltérő alakulása a következő népazóta Pest gyarapodása fölülmulta Budáét, 1810. számlálási eredményekből ítélhető meg: ott már 35,349 lakos volt, Budán ellenben csak 24,910. A nagyarányú gyarapodás azonban a XIX. sz. közepén indult meg; már a hetvenes években, a főváros egyesítésétől kezdve 1880-ig 73,890 fővel gyarapszik a népesség, a rákövetkező évtizedben a szaporulat 135,617 lélek és a XIX. sz. utolsó tizedében 226,974 fővel maximumát éri el. A kedvezőtlen gazdasági helyzet és a nagyfokú drágaság akkor a főváros felé özönlő néptömegeknek a szomszédos községekben való letelepedését eredményezi, ennek folytán a népesség szaporulata 1900–1910-ig Fővárosunk fejlődésére nézve rendkívül fontos csak 148,243 lélek, ellenben a főváros balparti ré- a népességnek kerületek szerinti eloszlása és lészével közvetlenül összeépített községek népes-nyegesen eltérő gyarapodása. A nyolcvanas éveksége 85,270 főnyi gyarapodást mutat. A tényle- | ben a X. kerület népessége gyarapodott a legges lakosság szaporodását a következő összeállí- rohamosabban (113%-al), de az abszolut tömegetás tünteti fel: 25,094 29,131 28,370 24,372 26,884 25,358 27,565 34,409 39,515 51,285 57,739 63,943 43,868 58,519 91,008 135,560 144,688 156,703 47,688 62,417 90,027 158,965 169,821 181,38 49,764 64,614 93,063 135,756 141,913 152,665 25,670 32,808 46,142 70,587 75,821 86,490 7,645 10,234 21,860 34,421 40,017 52,557 Összes balpart 227,294 292,132 409,985 610,946 656,878 719,101 Budapest 296,867 370,767 506,384 738,358 791,748 881,601 ket tekintve nem a X. kerület döntötte el B. népgyarapodását, hanem a VI., VII. és VIII. kerületek, melyekben a népesség együttvéve 88,548 lélekkel (44-55%) szaporodott, míg ezek mellett az összes budai kerületek csak 17,764 lélekkel (19-26%) és a IX. kerület 11,626 lélekkel (40%) gyarapodott. A rákövetkező évtizedben már a VII. kerület ragadta magához a vezető szerepet (68.938 fönyi, vagyis 76.5%-nyi gyarapodással), 24-26 ezerrel haladva meg a hozzá legközelebb álló VI. és VIII. kerület szaporulatát. Ekkor megindul a budai kerületek nagyarányú fejlődése, előidézve elsősorban az új hidak felépítése és a közúti közlekedésnek az I. kerületbe való bevezetése által, mely kerület terjeszkedésre alkalmas óriási belterületeivel a főváros fejlődésének egyik gócpontB.-nek ez a rohamos, szinte amerikai arányo- jává kezd válni. 1901-1906-ig az I. kerület kat mutató népgyarapodása természetszerűleg szaporulata, arányszámát tekintve, közvetlenül túlnyomó részben bevándorlásból ered; a termé-a X-ik után következik már, míg az abszolut 1906 1910... gyarapodás tekintetében még csak a negyedik helyen áll; 1906 óta azonban óriási mérvben épül és 17,293 főnyi népgyarapodásával, mely 33-2nak felel meg, a nagy pesti kerületeket is messze háttérbe szorítja s a főváros jövő fejlődésének képét előreláttatja. | Budapest Származás és illetőség. A nagyvárosok népességének idegenek bevándorlása által való nagymérvű gyarapodása B.-en klasszikus példát mutat, mert alig van Európában nagyváros, melyben a népességnek akkora része volna idegen, mint B.-en; ennek következtében a helyben szüNem, kor, családi állapot. B. népességében ött egyének aránya állandóan csökken, míg állandóan többségben van a női nem; 1906. volt 1880. még 42.7% volt, húsz évvel reá már csak 394.484 férfi (ebből 17.184 katona) és 397,264 no 36.7%-ot tett; ezzel ellentétes arányban nő a lakosa, ezer férfira jutott tehát (a katonaság be- Magyarország különböző részéből bevándorolt számításával) 1007 nő. Korra nézve volt 0—15 elemek aránya (37·9%-ról 48-ra). 1900-ban volt a éves 203,014, 15-40 éves 408,421, 40-60 éves népességből B.-i születésű 258,358, pestvmegyei 140,648, 60 éven felüli 39,075, vagyis 0-15 éves születésű 53,053, egyéb magyarországi 337,460 25.6%, 15-40 éves 51.6%, 40-60 éves 17.7% (1880-ban 134,888), flumei 266, horvát-szlavon és ennél idősebb 5·0%. Rendkívül nagy és éles születésű 3916, osztrák születésű 41,979 és egyéb az országos viszonyoktól való eltérés; a még külföldi 7762; a B.-en kívül született, tehát bekeresetképtelen 0-15 éves gyermekek aránya | költözött egyének száma volt 1880-ban 203,722, ugyanis az országban 35.6%, B.-en ellenben csak 1890-ben 295,454, 1900-ban ellenben már 445,090. 25-6, 8 ezzel szemben a produktiv korban álló | A Magyarországból bevándorlottak legnagyobb (15-40 éves) néprétegek aránya az országos tömegekben jöttek Pest (53,053), Fejér (30,771), 37-9-hoz képest B.-en 51.6%. Ez az arány B.-en Veszprém (18,300), Nyitra (17,199), Tolna (14,388), lassan, de fokozatosan emelkedik (1880-ban csak Komárom (13,758), Pozsony, Bács-Bodrog, Vas és 48%), míg ezzel szemben a gyermekek arány- Zala vmegyékből (11-12,000); az illető vmegyék száma (1880-ban 26.9%) állandóan csökken. A népszámához viszonyítva azonban azt látjuk, nagyvárosi népesedés ezen jellemző vonása, mely hogy Fejér vmegye adózik a fővárosnak a lega vidéki városok korösszetételétől is élesen el-nagyobb mértékben, mert ezer lakója közül 13·1 választja B. népességét, a gyermekkor tekinteté-él B.-en, azután következik Veszprém (8.3), Koben ugyan még nem jut oly élesen kifejezésre márom (7.8), Esztergom (69), Györ (66), Pest mint a külföldi nagyvárosokban, de a termelő- (6), Liptó (6), Tolna (57), Árva (5.3), Turócz (4.6), képes korban álló néprétegeket illetőleg már tel- Bars (45) és Nyitra (4) vmegye; feltünő különöjesen a külföldi nagyvárosok képét engedi itt is sen az északi tót vmegyék felől fennálló nagyfelismerni. Családi állapotra nézve van a lakos- mérvű beözönlés, mely teljesen műveletlen és ságban (1900): igénynélküli elemekkel (napszámosok stb.)árasztja el a fővárost, míg ezzel szemben az ország K.-i és kivált DK.-i része alig gyarapítják B. népességét számottevő arányban. Aránylag jelentéktelen (Ausztriát kivéve) a külföldiek beszivárgása is. Lényeges befolyást gyakorol a nagyarányú Az eltérés az országos viszonyoktól ép oly | bevándorlás a népesség korviszonyainak alakuszembetűnő, mint a koreloszlásnál; míg a vidé-lására; ez ugyanis óriásilag növeli a munkaképes ken a felnőtt (20 évnél idősebb) férfinépességnek korban álló osztályok számát és pedig úgy a fércsak 25·7%-a nõtlen, addig B.-en 39-4, a házasok | flaknál, mint a nőknél; míg azonban a férfiak bearánya ellenben amott 69-3, itt 55.4%; még na- vándorlása már a 12-ik évvel kezdődik s a 42-ik gyobb a különbség a (15 évnél idősebb) női népes- évig tart, addig a nőknél a 32. életév körül már ségnél, ahol ugyanis házasságban él a vidéken véget ér, de a rövidebb tartam ellenében az egyes 67.6, B.-en ellenben csak 43.3%. E mélyreható korévekben intenzivebb, mint a férfiaknál. eltérések a fővárosi népességnek késői és kisebb arányú házasodására vezethetők vissza; a nagyvárosba tóduló népesség nagy része egyáltalán nem alapít családot, vagy csak későn jut ennek lehetőségéhez, a 30-35 éves férfiaknak még 31.4%-a legény, az ugyanolykorú nők 20-2%-a Nemzetiség. B. lakói közt van (1900) 673,337 hajadon. Feltünő és jellemző a nagyvárosi viszo- magyar (85.1%), 73,997 német (94%), 20,487 nyokra, hogy a város legjobb módú és egyszer- tót (2·6%) és 23,927 egyéb nemzetiségű. Az egyéb smind legműveltebb kerületeiben a házasodási nemzetiségüek közt van 3189 szerb, 1956 horvát, arány sokkal alacsonyabb, mint a szegényebb és 1746 oláh, 63 vend, 119 rutén és 16,854 egyéb kevésbbé művelt városrészekben; házasságban él | külföldi, közöttük legtöbb lengyel (5484), cseh a férfiak közül a IV. kerületben 48.5, a X-ben | (4003), morva (1065) és olasz (1161). A megelőző 641, a nők közül 33·8 és 56·4%. A családi ház- évekkel összehasonlítva, a magyarság terjedése tartások száma (1906) 158,136 volt, ezek közül az utolsó évtizedekben igen tetemes s a legköze 28,628 esetben nő volt a családfő; a házasság lebbi jövő kétségtelenül meg fogja hozni a lakosösszetétele egyébként a következő volt: család-ság teljes elmagyarosodását. tag és rokon 407,985, szolga és cseléd 59,116 A főváros nemzetiségi átalakulását illetőleg (ebből 53,218 nő), albérlő 82,937, ágyrajáró 27,323, Rómer Flóris kimutatta, hogy a XV. sz.-ban Pest üzleti segéd 11,747, egyéb 8845. Az intézeti ház- lakossága túlnyomóan magyar volt; Budán már tartások száma 280 volt, összesen 35,659 taggal. a régibb időben is sokkal erősebb volt a német Nemházas Ismeretlen Százalékokban Honosságra nézve van a lakosok közül (1900) magyar honos 663,978, osztrák honos 33,383, egyéb külföldi honos 6087, közte 2724 német, 663 olasz, 397 svájci, 318 francia, 202 brit, 420 orosz, 315 bolgár, 313 szerb és 228 román honos. Budapest 44 -- Budapest elem; a törökök kiűzése után a magyarság ereje meglehetősen egyenletesen (4—6%) van eloszolva tetemesen meggyöngült. A főváros puszta kör- B. egész területén, a reformátusok a X. kerületnyéke németekkel telepíttetett be s a nyelvéhez ben (14.3) legszámosabbak, a IX., VIII., I. és IV. is szivósan ragaszkodó szomszéd német falusi la-kerületben is 10%-ot meghaladnak, az izraeliták kosság B. külvárosait koronként német telepü- leginkább a VII. (39.2), VI. (34·9), V. (28·5) és IX. lőkkel látta els a főváros piacát német jellegüvé kerületben (11.8%) tömörülnek. A hitfelekezetek tette. Az új jövevények részint kiszorították, ré- közül legmagyarabbak a reformátusok (97·7%) és szint magukba olvasztották az itt talált magyar izraeliták (90.3%, 1890-ben 75%), a németek az és szerb lakosokat. A nemzetiségek %-os arány-ág. ev. és róm. katolikusok között (11—12%), a száma következőképen változott (a XVIII. sz.- tótok az ág. evangélikusok között a legszámobeli adatok csak Pestre vonatkoznak): sabbak (7·9%). # magyar német tót egyéb 1725 1737 1750 1850 1880 1890 1900 1906 A magyarságnak óriási térfoglalása mellett szembeötlő a német elemnek nemcsak aránylagos, de abszolut számbeli csökkenése is, míg a tótság meglehetősen megtartja helyét; a 3 fönemzetség száma volt: 1880 1890 1900 1906 magyar német Közgazdaság. Történelmi visszapillantás. A főváros közgaz94 dasági nagy fellendülése a legújabb kor vívmánya; ipara és kereskedelme ugyan már a középkorban volt, de az csak fejletlen csirája volt a késöbb kifejlődött anyagi műveltségnek. Történelmi okmányaink szerint a Duna mentén budai polgárok már a XIII. században állítottak fel malmokat. Zsigmond idejében már számos szervezett céh volt a városban, közülök legtekintélyesebb volt Budán az ötvösök, Pesten a timárok céhe. A török uralom megszünte után a céhek újra szervezkedtek s ezek voltak az ipar egyedüli képviselői. A kereskedelmet nagyobbára idegen csaláNyelvismeret. B.-en jelenleg a magyar nyelv a dok (görögök, szerbek, németek) tartották fenn, legelterjedtebb, minthogy a magyar szót (1900) | kik utóbb B.-en telepedtek meg s a főváros lakói 643,655 ember (91.5%, 1880-ban csak 704%) közé beolvadtak. A városi élet nagyon szerény érti, míg a németet csak 387,276 (55%), a tótot volt; Pest város összes jövedelme 1722-ben 13,430 84,377 (12%); egyéb hazai nyelveket 84,746 frt, kiadása 13,656 frt volt; legnagyobb jövedelmi ember beszél. A magyar anyanyelvüek közül forrása a hídvám volt, 18 dunai malma alig jövecsak magyarul beszél 271,110 (48·4%), németül delmezett valamit. Az ipar és kereskedelem csak 270,458 (48.3%), tótul 47,841 (85%), ellenben a közlekedés tökéletesbülésével fejlődött gyormagyarul beszél a német anyanyelvüek közül sabban; az első lökést erre a dunai gőzhajózás 60,024 (60·9%), a tót anyanyelvüek közül 14,374 adta, de csakis a vasuti hálózat fejlődése s annak (55.5%). A lakosság közül csak egy nyelvet be- B.-en való központosítása fejezte be az anyagi szél 316,162 fő (44.9%), még pedig 271,110 ma- művelődés ezen folyamatát. Az e téren való felgyar, 30,568 német, 7944 tót és 6540 egyéb. Két lendülés 1867. kezdődött s ujabb tápot nyert a nyelvet beszél 286,196 egyén (40.7%), 3 nyelvet főváros egyesítésében. A legutóbbi időben a kor101,090 (14·4%). A többnyelvüség az izraeliták-mánynak s a fővárosnak a kereskedelem és ipar nál a leggyakoribb; közülök két nyelvet 48.9, 3 érdekében hozott nagy áldozatai s a céltudatos nyelvet 19.3% beszél; a nemzetiségek közül a közlekedési politika gyors virágzásra juttatták a németek beszélnek legnagyobb számmal (54.6%) még fiatal magyar ipart és kereskedelmet, melykét nyelvet, három nyelvet a tótok (24·3%). | nek természetszerű központjává B. vált. A gyárEgyéb nyelvek ismerete ekként van elterjedve: oláhul beszél 11,127, horvátul 6201, szerbül 11,236, franciául 31,002, angolul 9756, olaszul 6339, oroszul 1459 és ruténül 757 egyén. ipar kifejlődése mellett a kisipar sem szorult egészen háttérbe. A főváros üzleti életének élénkülését mutatja, hogy évenként mintegy 6000 új üzlet keletkezik sa régi üzletek megszünése mellett is évenként mintegy 3000-el gyarapodik az üzletek száma. A hitfelekezetek összetételében is lényeges átalakulások észlelhetők; míg 1869-ben a róm. katolikusok a népességnek még 72.2%-át tették, arányuk 1906-ig leszállt 60·1-re, ezzel szemben a reformátusok százaléka 48-ról 9·3-ra, az izraelitáké 16-6-ról 23-5-re emelkedett; az ág. evangélikusok állandóan 5%-kal szerepelnek. A hitfele-Magyarországon nincs város, melyben ezen fogkezetek száma ekként emelkedett: 1906 izr. ? 119 A lakosság foglalkozása. A főváros nagymérvű fellendülése a népesség iparral és kereskedelemmel foglalkozó rétegeinek nagyarányú duzzadására vezetett, minek következtében ma lalkozási főcsoportok nagyobb számmal volnár. kath. g. kath. g. kel. ág.ev. ref. unit. egyéb nak képviselve, mint B.-en. Ezeknek szám1869 195.624 ? 1,838 14,316 13,008 44,890 800 beli gyarapodása jóval nagyobb az össz1880 239,723 1,227 1,787 19,716 21,655 70,227 1,228 1890 népesség gyarapodásánál, mert mig emez 314,835 2,837 2,559 27,224 36,112 436 102,377 291 1900 427,112 5,386 3,201 37,170 62,837 983 166,198 561 1890-1900-ig 44·8%-al szaporodott, a ke475,836 6,821 5,328 40,319 73,847 1,381 186,047 2,169 reskedelemnél a gyarapodás 91.2% volt, Az egyéb felekezetek között volt 1906-ban 107 | az iparnál 79%, a közlekedésnél 69·8%, a közanglikán, 434 baptista, 49 nazarénus, 293 moha- szolgálati ágaknál 61%. Az ipar és forgalom medán, 113 egyéb vallású és 401 felekezet nél- tehát B. népességének 64-2%-át tartja fenn, küli. Az egyes kerületek közül legkatolikusabbak és ha ehhez még hozzávesszük a napszámosoa budai kerületek (75-78%), az ág. ev. elem | kat, úgy kiderül, hogy az ipar és forgalom több |