Budapest 60 Budapest (1910) 5.743,166 K, kiadása 1.835,835 K, jövedelmezősége tehát a kamat és amortizáció leszámítása után is elég jelentékeny. vízműbe utóbb beilleszthető ideiglenes vízmű s 3 kisegítőtelep létesítését kezdette meg (3.44 millió K költséggel). Ugyanezen időben történtek meg az előkészületek a végleges vízmű építésére, mely Csatornázás. B. régi csatornázása, mely a a káposztásmegyeri határban terveztetett, ahol XVIII. sz.-nál nem megy vissza messzebb, rendpróbafúrások egy 10 m. vastag kavicsréteg léte- szertelen és primitiv volt; a csatornák nagyobbára zését konstatálták, mely vízálló agyagrétegek közvetlenül a Dunába torkoltak s minthogy torkoközé helyezve, kitünő vizet szolgáltathat. Az lataik a Duna közepes vízállásánál mélyebben feépítést 1893 ápr. 24. kezdték Salbach tervei küdtek, a Duna az év legnagyobb részében a csatorszerint, függélyes kútrendszerrel. 4 ily kút épült, nákba s a város alá behatolt, tartalmuk lefolyámelyek még az év folyamán 30,000 m3 vizet szol- sát akadályozta s 5 m.-nél magasabb vízállásnál gáltattak. (A fővezetéket a Külső Váczi-út men- a csatornák zsilipjeinek elzárását s tartalmuk tén fektették le 7 km. hosszúságban és 1·2 m. át- kiszivattyúzását tette szükségessé. A később épímérővel; a vezeték a nyugati pályaudvar mellett tett föcsatornák a főváros belterületén ugyancsatlakozik a régi csőhálózathoz.) A vízmű máso- csak 8 ponton ömlöttek a Dunába, de ennek vizét dik részlete 1894. épült a rákospalotai szigeten, mégis beszennyezték és közegészségügyi szem4 kút, melynek vize 497 m. hosszú alagútban ve- pontból káros hatást gyakoroltak. E közegészség. zettetik a Duna medre alatt Káposztásmegyerre. ügyi szempontból tarthatatlan állapot javítása A harmadik részlet 1896. épült, 7 kút, melyeknek céljából készült a balpart új csatornázási terve, vizét 2.8 km. hosszú kettős csatorna viszi a víz-mely főleg a csatornahálózatnak a Dunától való tartóba, mely az első részlet melletti szivattyú- függetlenítését célozta. Ezen, Lechner Lajostól telepnél van. Minthogy az így létesített vízmű eredő terv szerint a főváros balparti területe 3 nem adta a Salbach által tervezett vízmennyisé- zónára osztatott: egy alsó és két magas zónára, get, a vízmű újabb kiterjesztése vétetett folya- melyek szennyvizeinek levezetésére 3 nagy matba Kajlinger Mihály tervei szerint, még pe- gyüjtőcsatorna épült, egy a Dunapart mentén dig olyformán, hogy most már egyrészt a duna- (15,550 m. hosszú), mely a régebben a Dunába ömlő keszi Dunapart, másrészt a szentendrei sziget összes csatornákat felfogja, másik a Nagykörút partján 9.2 km. kiterjedésben több mint 60 szívó- mentén (3326 m. hosszú), míg a harmadik a vákút építtetett, melyek közepes (nyári) vízállás ros külső szélén épült (6300 m.). Kőbánya részére mellett naponként 170,000 m3, alacsony (öszi és külön gyüjtőcsatorna (5031 m.) fog épülni. E téli) tartós vízállás mellett pedig 125,000 m3 vizet gyüjtőcsatornák az összekötő vasúti hídnál torképesek szolgáltatni. Az új nagy káposztásme- kollanak egy 448 m. átmérőjű főgyüjtőbe, melygyeri vízmű 1901 ápr. 20. kezdte meg a vízszállí-nek tartalmát a központi szivattyútelep viszi 40 tást. A vízmű 240,000 m3 maximális napi terme- m. távolságig a Duna medrébe. Ezzel el van érve lésre van előirányozva 13 km. partvonal felhasz- | a kivánt cél, hogy a szennyvizek a városon alul nálásával. A jelenleg kiépített 9.2 km. partvonal, ömöljenek a Dunába s a víz inficiálása a város a 3 alagút s a 3 szivattyútelep teljes felszerelés- területén elkerültessék. A gyüjtőcsatornák a legsel (terület nélkül) 10.734,827 K-ba került. E modernebb elvek szerint épültek, szellőztethetők munkákkal kapcsolatban a balparti csőhálózat is és öblíthetők; kiürítésük függetlenítve van a lényegesen kibővíttetett. 1899-ben lerakták a Duna vízállásától s a folyam vizének a csatormásodik fővezetéket a Váczi-úton s a Gellérthe-nákba való behatolása meg van akadályozva. Az gyen vízmedencét építettek, melynek feneke 42 egész csatornahálózat hossza (1860-ban 80.3 km.) m.-el van a Duna normálszintje fölött, míg a régi most 3614 km. (ebből a főgyűjtők 23·3 km.), köbányai medence csak 33.66 m. magas. Á kőbá- értékük 20.86 millió korona. Az általános csatornyai vízműtelep is megnagyobbíttatott szivattyú- názás befejezése (mely 1920-ra várható) még 25 teleppel, mely a régi vízmedence vizét egy víz-millió K-t fog igényelni. A további jövőre tervbe toronyba hajtja, honnan a város magasabb fek- van véve a szennyvizek hasznosítása és derítése. vésű részeibe vezettetik. A Duna jobbpartjának vizműve 1.7 millió forinton Wein János terve szerint 1881.épült; szivattyútelepe Ujlakon, a Lujzamalom előtt van; innen a víz 7 különböző magasságú medencébe hajtatik, melyekből Buda minden részébe (a Svábhegyre is) eljut. A vízmű naponkint 31,000 m3 kitünő vizet szolgáltat. 1883-ban ezt kiterjesztették Óbudára is s 1894. néhány vízszintes szívókutat építettek és az újlaki vízművet lényegesen kibővítették. Újabb nagyszabású bővítése a közel jövőben fog megtörténni. Köztisztaság. A köztisztaság ügye (utcatisztítás és öntözés, hóeltakarítás) házilag kezeltetik a köztisztasági hivatal által; a szemételfuvarozást külön vállalat végzi a szemétfuvarozó vasút útján a pusztaszentlőrinczi szemétbányába. Az utcatisztítás ambuláns módon történik, akként, hogy a munkások a város utcáit egész napon át állandóan tisztítják. A tisztítandó terület 3 millió m2, melynek tisztítását 807 munkás végzi 52 altiszt és 5 tiszt felügyelete alatt. A gyalogjárók tisztítása a háztulajdonosok kötelessége. Az utcaAz egész vízmű 1874. csak 1335 házat látott el locsolásra való kocsikat a fuvartelep szolgáltatja, vízzel, most 14,150-et; ezen idő alatt a vízdíjbe- a munkát 166 munkás végzi 180 locsolókocsival. vétel 474,558 K-ról 4.779,458 K-ra emelkedett. Újabban az utcáknak olajjal való pormentesítését A fogyasztott víz mennyisége volt 1874-ben gyakorolják nagy sikerrel. Az összegyüjtött utcai 3.560,300 m3, most 62.079,900 m3; a fejenkénti szemét súlya mintegy 600,000 q, a háziszemété vízfogyasztás napi 35 1 literről 212 literre emel-1.400,000 q. A köztisztaság költségei 2,199,000 kedett (1 m3 víz ára 16 f.). Az egész vízmű mai K-ra rúgnak, miből több mint 400,000 K a házibecsértéke 30 millió K-t halad meg; bevétele szemét eltávolításának költsége. |