Császári, kisk. Szolnok-Doboka vm. kékesi járásában, (1910) 313 oláh lakossal; u. p. Czege, u. t. Kékes.

felében Nagy Sándor, illetőleg a diadochok jogutódjai lévén, átvették e szokást. Augustus óta (ki Caesar istenítéséről gondoskodott) a legtöbb Császári érmek, így nevezik a római császár- császár egészen a IV. századig röviddel trónraság korában vert érmeket, melyek sorát Julius lépése után szenátusi határozatot provokált, melyCaesartól számítják, ki első volt, ki saját arcké-nek értelmében az előbbi császár az állami istepét érmeire verette. Példáját triumvir-társai: An-nek sorába felvétetett (ez aktus neve latinul contonius, Octavianus és Lepidus; Brutus, Sextus secratio, görögül apotheosis) s neve mellé Divus Pompejus is követték. A tulajdonképeni C. azon- (isteni) jelző tétetett. A provinciák és egyes polban Augustussal kezdődnek. A C. előlapjain ren- gárok alázatosságukban addig mentek, hogy a desen a császár, császárné, v. a császári herceg császárokat már életükben istenítették. Lojális arcképe látható, hátlapján pedig a legváltozato- | udvari költők hizelgéseiből jól ismerjük e szokást, sabb előállítások történelmi vonatkozású felira-melytől az állam mindig távol állt. L. még Cle tokkal v. jelmondatokkal, úgy hogy a C. történeti mentia. forrásokul tekinthetők. A C. arany-, ezüst-, bronzés rézből vannak verve, melyek kezdetben teljes értékűek, később azonban, különösen az ezüstérmek, annyira rossz anyagból készültek, hogy Gallienus korában már alig különböztek a rézpénzektől. A római C. sorozata Romulus Augustulussal zárul be; azontúl bizanciaknak nevezzük.

Császármadár (Tetrastes bonasia L., állat), a tyúkalakuak (Galliformes) rendjébe, a fajd-félék (Tetraonidae) családjába tartozó madárnem. A hím (kakas) fölül szürkeszínű, barnával és feke tével tarkázva; torka fekete, begye és oldalai barnássárgák, hasa és az alsó farkfedői fehérek, farka szürkefekete hullámvonalkákkal és széles Császári és királyi, az osztrák császári és a csúcsmögötti szalaggal; csőre és lábai szarubarmagyar királyi közös jelleg kidomborítására szol-nák; szeme sötétbarna. Hossza 33, szárnya 18, gáló megjelölés Ausztriát és Magyarországot egy- farka 12, csőre 2, csüdje 3·5 cm. A nőstény (tyúk) formán illető mozzanatoknál, ahol az uralkodó hasonlít a hímhez, de valamivel kisebb s torka közössége ezt szükségessé teszi; a megjelölés | majdnem egészen fehér, azonkívül szinezete nem módja a két állam közös hivatalainál (külügy-oly élénk, csőre barnább. Földrajzi elterjedése: minisztérium, hadsereg).

Császárkék a. m. smalte (1. o.). Császárkőbánya (Kaiser-Steinbruch), nagyk. Moson vm. nezsideri j.-ban, (1910) 534 német lak., postahivatallal, u. t. Királyhida. A Lajta-hegység aljában óriási kőbányái vannak,melyeknek anyaga (mediterrán mészkő ú. n. Lajta-mészkő) kitünő épületkövet szolgáltat.

Európa, Észak- és Közép-Ázsia. Hazánk nagyobb hegységeiben mindenütt előfordul. Állandó madár. Nagy, sötét és kevert állományú, főleg tölgyes, nyires, égeres erdőkben vagy legalább is fenyőkből, nyir-, juhar- és nyárfákból álló, délnek fekvő csendes erdőkben tartózkodik a legörömestebb, főkép ha lejtỏik köves és bogyós bokrokkal borított lankás területekkel szomszédosak. ÖszCsászárkörte (Doyenné blanc; Weisse Herbst-szel, kivált a kakasok a szomszédos kisebb erbutterbirne). Összel erő, kitünően elsőrendű, kö-dőkbe és vágásokba is élkószálnak. Különben a zépnagy vagy kisebb tompa csiga alakú, ösrégi, C. az év egyéb szakában is változtatja helyét. kedvelt és elterjedt körtefajta; hazánkban perga- Leyen szerint májustól júliusig főleg a kevert ment-körtének, őszi pergamentnek és vajkörté- fáju erdőkben és az erdőszéleken él. Augusztusnek nevezik népiesen. Színe érett állapotában ban a magasabb fekvésű helyekre és bogyókban halvány-sárga, napos oldalán néha némi pirosas-gazdag vágásokba húzódik. Szeptemberben az ersággal; húsa fehér, bölevü, olvadó, nem kövecses, dők szélén, egyes bokrokban tanyázik. A lombkellemes fűszeres ízű. Fája lassú növésű, de korán hullás kezdetén elhagyja a lombos erdőt és a terem. Alkalmas befőzésre és aszalásra is. fenyvesbe vonul vissza. Végre télen ismét a veCsászárkultusz, a császároknak isteni tiszte-gyes erdőségben tartózkodik. Húsa nagyon izleletben való részesítése, Rómában görög mintára tes. Vadászatának föideje szeptember elejétől honosodott meg, Görögországban viszont keleti október végéig terjed. eredetű. Nagy Sándor Egyiptom meghódítása Császármetszés (Sectio caesarea), a szülészeti után papi segédlettel Amon egyiptomi isten műtétek remeke, amellyel lehetővé válik, a ter(1. o.) flának hirdettette magát, hogy az Ámon- mészetes szülőutak átjárhatatlansága esetében, a tól származtatott egyiptomi nemzeti uralkodók, | hasfalak felhasításával és a méhen ejtett sebréa Fáraók jogos utódjának tekintessék. Perzsia sen keresztül világra hozni a magzatot. Manapmeghódítása után mint perzsa uralkodó szintén ság a C.-nek 3 módja van gyakorlatban, ameaz ott divó istenítésben részesült. Eleinte ugyan lyeknek mindegyike más és más speciális vicsak barbár alattvalóitól kivánta meg az isten-szonyok és körülmények között ajánlatos és tanek kijáró kultuszt (térdre borulást stb.), de nácsos. Legelterjedtebb a régi, a klasszikus C., utóbb hogy birodalma görög és barbár lakói amelyet Sänger juttatott diadalra szemben az ú. között e tekintetben is eltüntessen minden kü- | n. modern C.-sel, amely Porro nevéhez füzödik. lönbséget minden alattvalójától megköve- Ezek abban különböznek egymástól, hogy a régi, telte, hogy öt istennek tekintse. Utódai, a «dia- a konzervativ C.-nél a méhet eredeti állapotába dochok» fenntartották Nagy Sándor kultuszát s állítják vissza s így ujabb teherviselésre is jó maezután szokássá lett, hogy minden uralkodó a rad; miglen Porro a méhtestet függelékeivel maga trónralépése után gondoskodott elődje iste- (tuba, ovarium) együtt kiirtja, amivel lehetet nítésének szervezéséről (templom, szobrok, ünnep, lenné teszi, hogy újabb terhesség ismét veszélybe áldozatok). A római császárok birodalmuk K.-i | döntse a nőt. Ez a módja a C.-nek Sänger föllé

Császár mondák

773

Császártöltés

valamely hegy mélyében. E mítoszt vitte át utóbb a nép az egyes császárokra.

péseig jobb eredményt adott az anyákra, mint a klasszikus eljárás, amelynél akkor a méhseb helytelen összevarrásában rejlett a veszély. Ma a Császárok krónikája, XII. sz.-i német kölviszony megfordult s általánosabb a konzervativ temény, mely a római és német császárok törtéC.; bizonyos esetekben azonban csak Porro eljá- netét Julius Caesartól Hohenstaufi III. Konrádig rása van megengedve. A 3-ik módszer az úgy- és folytatásokban II. Frigyesig tárgyalja, tarka nevezett gastro-elytro-tomia, amikor a hasfal föl- meséket, novellákat kapcsolva az egyes fejedelhasítása után nem a méhet, hanem a hashár-mek neveihez. A császárok sorrendje igen önkétya ürének megkerülésével a hüvely-boltozatot nyes, történeti egyéniségük sokszor felismerhenyitják meg, hogy ezen az úton húzzák ki a már tetlen. E munkát, mely mint a hagyomány és megnyilt méhszáj felől a magzatot. Ez a 3-ik monda anyagának gazdag tárháza igen fontos, módszer, ha különben keresztülvihető, a leg- költői szempontból azonban csak egyes részleteikisebb veszélyt rejti magában az anyára, mert a ben értékes, valószinüen egy regensburgi pap, taméh sértetlen marad és a hasür nincs megnyitva. | lán a német Roland-dal (1. o.) szerzője írta, illetőA C. minden fentartás nélkül, akár élő, akár leg tákolta össze 1150 körül, aki nemcsak minhalott magzatnál, akkor van megengedve, sot denféle történeteket dolgozott bele e nagy kompirendelve, ha a természetes szülőutak valamely lációba, hanem teljes költeményeket (pl. a szép oknál fogva annyira szűkek vagy úgy vannak Crescentia-legendát) is vett föl. Igen olvasott s összenőve, hogy azokon keresztül a feldarabolt nagyrabecsült munka volt, mit számos kézirata magzat világrahozatala is merő lehetetlenség s is bizonyít. Kiadták Massmann (1849-54, 3 köt. az anyának is bele kellene halnia, mielőtt meg-értékes mondatörténeti fejtegetésekkel, Diemer szült volna. Fenntartással azonban meg van en- (1849. I., csak a szöveg) és E. Schröder (1893). gedve a C. oly tágas medencéknél is, ahol korai | Keletkezését legjobban fejtegeti Welzhofer, Unmagzat még élve, kiviselt talán csak halva, vagy | tersuchungen über die deutsche Kaiserchronik, feldarabolva volna a világra hozható. Ilyen ese- 1874. Újabban tárgyalták Debo (1877) és Nebert teknél a kikötés az, hogy a magzat éljen; hogy | (1894). az anya jó erőben legyen; hogy a szülés az első időszakban tartson, menten minden komplikációtól és hogy az anyának és a hozzátartozóknak a C. reményeit, de veszélyeit is őszintén föltárja az orvos és megkapja tőlük a beleegyezést. A C.-t újabban Döderlein ajánlatára hüvelyi úton is végzik bizonyos esetekben. T. i. midőn a csontmedence üre nem oly szük, hogy azon a magzatot ne lehessen a világra hozni. A műtét abban áll, hogy a hüvelyboltozat megnyitása után a méhnyak akár elülső, akár hátsó falát metszik át s azon keresztül a méh üregéből akár fogóval, akár kézzel kihúzzák a magzatot.

Császárolaj, 1. Petroleum.

Császárság, az a monarchikus állam, melynek
uralkodója császár címet visel.
Császársárga, 1. Aurantia.
Császárszakáll (növ.), 1. Árvácska.

Császárszék, III. Henrik német császár trónszéke, melyet Goslarban a császári palotában, majd a dómban őriztek s ennek többi kincseivel együtt 1811. elárvereztek. Többszöri birtokosváltoztatás után Károly porosz herceg tulajdonába került, kinek halála után a végrendelet értelmében ismét eredeti helyére, a goslari császárházba jutott. Az ülés egy széles, alacsony homokkőkocka, mely 4 golyón nyugszik; a sarkokon egyszerű román oszlopokkal, az oldalokon fa

Az áttört függőleges támlák öntött és kovácsolt bronzból készültek. A C. készítésének ideje a XI. sz.-ra tehető.

Császársziget vagy Jenö-sziget, jelentékeny dunai sziget Pétervárad mellett, Szerém vármegyében.

Császármondák, a német-római császárokra vonatkozó népies hagyományok, melyeket újabb költők is ismételve földolgoztak. A monda leg-szerkesztést utánzó rámás betétekkel van díszítve. kedveltebb alakjai: Nagy Károly (noha ez inkább Franciaországban lett egy hatalmas mondakör középpontjává), Madarász Henrik és Nagy Ottó, kik a magyarokkal harcoltak, Barbarossa I. Frigyes, ki hatalma s dicsősége magaslatán a távol keleten megdöbbentő halállal múlt ki ; II. Frigyes, a középkori egyháznak leghatalmasabb ellenfele; Habsburgi Rudolf, ki főleg polgári erényeivel lett a nép kedves emberévé, és I. Miksa, az utolsó lovag. Ez alakokhoz és az általuk lakott várakhoz vagy épített templomokhoz füződnek tarka hagyományok, melyek sokszor bizonyos, bár néha elég szerény történeti alappal birnak. Leghíresebb e mondák közül a szoros értelemben vett német császármonda, mely előbb II. Frigyesről, a mult század óta I. Frigyesről meséli, hogy nem halt meg, hanem embereivel egy hegynek (pl. a Kyffhäusernek Thüringiában, vagy az Untersbergnek Salzburg mellett) mélyébe vonult vissza, hol álomba merülve tartózkodik; de föl fog ébredni és visszatérni e földre, hogy a német államot régi | dicsőségében helyreállítsa. A hegyben alvó hös voltakép Wodan (Odin), a németek főistene, a zivatar és aratás ura, aki télen megbűvölve alszik

Császárszilva, rendesen milanói C. (Imperiale de Milan, Marländische Kaiserpflaume), aug. második felében szeptember elején érő, igen jó minőségű s középnagy v. nagyobb csemege- és háztartási szilvafaj. Alakja tojásdad-gömbölyű, két végén kissé belapítva. Színe: sötét-viola, apró sárgás pontokkal, kékes hamvassággal. Húsa zöldes-sárga, finom, tömött, a beszterceihez hasonlatos; bőlevű, cukros, fűszeres ízzel. Magvától tökéletlenül válik; magva elég apró. Fája erőteljes növésű, edzett, korán és bőven termő.

Császártallér a régi konvenciós (20 frtos) pénzlábnak 2 forintos darabja = 4·96 K.

Császártöltés, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm, kiskőrösi j.-ban, (1910) 2854 magyar és német lak., postahivatallal, u. t. Hajós. Német lakói mecklenburgi eredetű svábok, nagyobbára állattenyésztők.

Császárvadászok

Császárvadászok, 1. Vadászok.

Császárvár, így nevezték a régi magyarok a mai Varasd vm. zagorjairészében az ország határán Klanyec felett emelkedett várat. 1397-ben a Czilleiek kapták. A XVI. sz.-ban C. a Vitoveccsaládé, a XVI. sz. közepén a báró Ratkayaké volt.

Császárvirág (növ.), l. Arvácska.
Császárvörös, 1. Angolvörös, Fluoreszcein és

Eozin.

Császárzöld, 1. Schweinfurti zöld.

hogy a budapesti tud, egyetem tiszteletbeli hittudományi doktorrá avathassa. A jeruzsálemi szent-sir-rend nagykeresztese volt, Számos latin, magyar, német és tót pásztorlevelet adott ki. V. ö. Zelliger A., Egyh. írók csarnoka.

Császkó (azelőtt: Császtkó), kisk. Nyitra vm. szeniczi j.-ban, (1910) 736 tót lak.; u. p. Rohó, u. t. Szenicz.

győzelmet arattak loth. Károly osztrák csapatain. Császló, kisk. Szatmár vm. csengeri j.-ban, (1910) 548 magyar lak. ; u. p. Jánk, u. t. Gacsály. Császlócz, kisk. Ung vm. ungvári j.-ban, (1900) 561 magyar lak.; u. p. és u. t. Ungvár.

Csaszlau (Caslau), C. cseh kerületi kapitányság (63,288 lak.) székhelye, Prágától K.-re (75 km.), Filipshof községgel együtt (1910) 10,198, Császka György, bácsi és kalocsai érsek, szül. túlnyomórészt cseh lak., répacukor-, sör-, szeszSzerdahelyen (Nyitra vm.) 1826 dec. 4., megh. és élesztőgyárakkal. Pénzügyigazgatóság és bíró1904 aug. 11. Budapesten. Iskoláit Nyitrán, Tatán, ság székhelye, szép régi templommal és városEsztergomban, a pozsonyi Emericanumban; majd házzal, közép- és felsőbb iskolákkal, gazdag Nagyszombatban, a teológiát mint pázmáneumi muzeummal (praehist leletek), Zsiska huszita venövendék Bécsben végezte. 1850-ben szentelték zér szobrával. C.-t II. Ottokár alapította. 1742 pappá. Mint nagyszombati érseki finevelőintézeti | máj. 17. a poroszok II. Frigyes vezérlete alatt tanulmányi felügyelő s fögimn. tanár kezdte működését. 1853-ban nagyszombati szentszéki jegyző s levéltáros, 1856. helynöki titkár, 1864. pedig Scitovszky primas irodaigazgatója lett Esztergomban. 1870-ben esztergomi kanonok, 1874. szepesi püspök. E minőségben 17 évet töltött. Sokat áldozott közművelődési, egyházias és hazafias célokra, miért ő felsége v. b. t. tanácsossá, a vaskoronarend I. oszt. lovagjává, majd 1891. Haynald Lajos helyébe kalocsai érsekké nevezte ki. 1895 máj. 12. tízezer koronás alapítványt tett az akadémia alaptőkéjének gya- Csat, nehezen oldható, erősen szorító kötés a rapítására abból az alkalomból, hogy az akadékötéllel valamely bakra vagy coborra. Vontatásmia igazgató-tanácsának tagjává választotta. Az nál ily kötést használnak az egymás mögé akaszezredéves kiállítás alkalmából királyi elismerés-tott vontató hajók utáncsatolására szolgáló szárben részesült, 1900 szept. 21. ülte meg áldozópap-nyu-kötélnél, v. midőn valamely kötélnek lógó ságának ötvenedik évfordulóját, mikor a pápa végét biztosan megerősíteni akarják. L. még áldásával, a király a Lipót-rend nagykeresztjével | Csomó.

Császta, kisk. Baranya vm. hegyháti j.-ban, (1910) 542 magyar lak.; u. p. és u. t. Szászvár. A pécsi püspökségnek itt kőszénbányája van.

Császtó (azelőtt: Császtkócz), kisk. Nyitra vm. vágújhelyi j.-ban, (1910) 809 tót lak. ; u. p. Csejte, u. t. Vágújhely.

tüntette ki. 1901 ápr. 23. a király megengedte, Csát, község, 1. Mezőcsát.

A NAGY LEXIKON

IV. kötetének munkatársai,

776

A Nagy Lexikon IV. kötetének munkatársai

Jekel Péter dr. (gyámügy).

Jónás Géza dr. (vasúti kereskedelem).

Kadocsa Gyula (rovartan).

Kallós Ede dr. (görög mitológia).

Karkoványi Ákos dr. (gazdasági gépészet).
Kégl Sándor dr. (keleti nyelvek és irodalmak).
Kelen Béla dr. (Röntgen-sugarak és fényképészet).
Kemény Ferenc (békemozgalom).
Kemény György (leíró földrajz).
Kenessey Kálmán (belvizi hajózás).
Kereszty István (általános zenetörténet).
Klein Gyula dr. (ipari növények).
Klemp Gusztáv (bőr- és festőipar).
Klimes Gyula (államszámvitel).
Klug Péter (gyógypedagógia).
Kneppó Sándor dr. (pénzügyi jog).

Kneuzel-Herdlicska Ernő (gazdasági gépészet).

Kormos Tivadar dr. (geológia: pleisztocén).
Kovách Imre (vasúti pályafenntartás).
Kovács Zoltán (központi segédszerkesztő).

Kovácsy Béla (állattenyésztés).

Muraközy Károly dr. (árúismeret).
Nagy Géza (magyar történelem).
Nagy József (hangszerek).

Négyesy László dr. (magyar irodalomtörténet).
Nékám Lajos dr. (bőrbetegségek).
Nitsche Győző dr. (cégjog).

ifj. Novák Sándor (kereskedelem és bankügy).
Novák Tivadar (vasúti ismeretek).

Pálfy Mór dr. (bányászati geológia).
Panian Erno (horvát ügyek).

Papp Károly dr. (geológiai életrajzok, paleonto-
lógia).

Patai József dr. (héber nyelv és irodalom).

Paull Aranka (ált. földrajz).

Paunz Márk dr.(orr-, torok-, gége és fülbetegségek).
Pekár Mihály dr. (anatómia, fiziológia).

Pethő Sándor dr. (magyar történelem).
Petrik Lajos (agyagipar).

Petrovics Elek dr. (közigazgatási jog).
Picker Rezső dr. (urológia).

Pinterits Károly (grafológia és könyvelés).

Körösi Albin dr. (spanyol és portugál nyelv és Plósz Béla dr. (állatorv. sebészet).

irodalom).

Körösi Henrik (tanügy).

Körösi Sándor (olasz nyelv és irodalom).

Kunos Ignác dr. (török nyelv és irodalom).
Landgraf János (halászat).
Láng Nándor dr. (archeológia).
Lányi Bertalan dr. (bányajog).
Lasz Samu dr. (felfedező utazások).

Latzkó Hugó dr. (angol nyelv és irodalom).
Leimdörfer Joachim (ipari kémia).
Lévay Ede dr. (matematika).
Liffa Aurél dr. (ásványtan).

Litschauer Lajos (bányászat és kohászat).
Lóczy Lajos (geológia).
Lósy József dr. (antropológia).
Löw Márton dr. (ásványtan).

Lyka Károly (magyar művészettörténet).
Mágócsy-Dietz Sándor dr. (növényélettan).
Magyar Elek (lósport).

Mahler Ede dr. (asszíriológia és egyiptologia).
Mangold Lajos dr. (egyetemes történelem).
Manninger Vilmos dr. (sebészet).

Marek József dr. (állatorv. belorvostan).
ifj. Márffy Ede dr. (pénzügyi jog).

Margalits Ede dr. (horvát nyelv és irodalom).
Márki Sándor dr. (magyar történelem).

Marschalkó János dr. (magánjog, birósági ügyvitel).
Márton Lajos dr. (ösrégészet).

Masznyik Endre dr. (ág. ev. teológia és egyházi
ügyek).

Mauritz Béla dr. (ásvány tan, petrográfia).
Melles Emil (gör. kat. teológia és egyházi ügyek).
Mellinger Vilmos (vasúti vízbeszerzés).
Mendelényi László dr. (büntetőjog).

Merse Pál (léghajózás).

Mihailich Győző dr. (hídépítészet).
Miklauzics Adolf (pénzügyi jog).

Miklós Ferenc dr. (központi szerkesztő).
Millecker Rezső dr. (leíró földrajz).

Mittelmann Nándor dr. (mértékek és pénzek).
Mocskonyi Károly (vasúti forgalmi ügyek).
Moesz Gusztáv dr. (alsóbbrendű növények).
Molnár Géza dr. (zeneelmélet).
Morvay Győző dr. (bűvészet).

Pogány Kálmán dr. (művészettörténet).
Poor Jakab (biztosításügy).

Popovits Iván (szerb nyelv és irodalom).
Raab Alajos (kertészet).
Rácz Sándor (borászat).

Radnai Mihály (nyomdászat).

Rátz István dr. (állatorv. kórbonctan).
Rázsó Imre (növénytermelés).
Rédey Miklós (közrendészet).
Reiner János dr. (egyházjog).
Rejtő Sándor (szövő- és papiripar).
Reményi Ferenc (haditengerészet).
Réthly Antal (leíró földrajz).
Réthy László dr. (éremtan).

Reuter Camillo dr. (ideg- és elmebetegségek).
Rex Sándor dr. (kémia).

Ring Izsó (vasúti forgalom).

Róbert Ödön dr. (vasúti földrajz és történelem).
Rojcsek Sándor (betétszerk. és telekkönyv).

Róna Zsigmond dr. (meteorológia).

Rózsa Dezső (angol nyelv és irodalom).

Rubinyi Mózes dr. (magyar és ált. nyelvészet).
Schafarzik Ferenc dr. (ált. geológia).

Schiffler Antal dr. (bűnügyi statisztika).
Schilberszky Károly dr. (kerti növények).
Schiller Bódog dr. (magyar és egy. jogtörténet).
Schmidt Henrik dr. (germán nyelvészet és mito-
lógia).

Scholtz Kornél dr. (szemészet).

Schréter Zoltán dr. (geológia: paleontológia).
Sebestyén Gyula dr. (magyar történelem).
Segesváry Ferenc (mótoros kocsik).
Selényi Pál dr. (fizika).

Seltmann Rezső dr. (világtörténet).
Sidó Zoltán dr. (szociológia).

Sigmond Elek dr. (gazdasági kémia).

Simonyi Zsigmond dr. (magyar nyelvészet).

Solymossy Sándor dr. (etnológia és folklore).
Straub Sándor (elektrotechnika).

Strausz Adolf (bolgár nyelv és irodalom).
Strömpl Ferenc dr. (leiró földrajz).
Sugár Károly (vadászat).

Sulyok Imre (vasúti tarifa-ügyek).

Sümeghy Dezső (Csanád vármegye története).