ELŐSZÓ. Alig van földrész, mely oly kevés ismertetés tárgyát képezte volna, mint a Balkán félsziget, pedig alig van oly földrész, mely nála változatosb és érdekesb történettel birna. Daczára, hogy rajta az átalakulási harcz, politikai és kulturai tekintetben már egy évszázad óta foly, csakis a legutóbbi időben jelentek meg művek, melyek behatóbban foglalkoztak a Balkán félsziget egyes népeivel. Bosznia-Herczegovináról, mely hajdan tényleg a magyar korona országaihoz tartozott, a magyar irodalomban sem régebben, sem az ujabbi időben nem jelent meg munka, mely kiváltképen vele foglalkoznék, s érdeme szerint ismertetné. Utóbbi időben történt nevezetes politikai átalakulása, valamint az a körülmény, hogy fegyveres elfoglalása óta, Bosznia-Herczegovina sorsa Osztrák-Magyarországgal hozatott szoros kapcsolatba: nagyobb érdekeltséget keltett a magyar közönségben ez ország népe és földje iránt. Ez általános érdekeltség oka, hogy Bosznia-Herczegovinában tett hosszabb kutatásaim és tanulmányaimat összegyüjtvén, valódi színeiben kivánom bemutatni e félreismert, nem ismert tartományt. Nem lehet határozottsággal előre megmondani, hogy a ránk nézve oly nagy fontossággal biró keleti kérdés véglebonyolítása alkalmával, mi sorsa lesz az általunk megszállott tartományoknak. Azonban, akár megváltozik e viszony, melylyel azok utóbbi időben hozzánk kapcsoltattak, akár nem, magában véve azon körülmény, hogy hajdan a magyar korona fenhatósága alá tartoztak, elégséges ok arra, hogy azokkal érdemileg foglalkozzunk. ,,Bosnyák föld és népe" czímű munkám három kötetben fog megjelenni. Az első kötet, melyet ezuttal vesz a szives olvasó közönség, magában foglalja történetét és néprajzi leirását; a második utazásaimat, az egyes vidékek, városok és falvak leirását, a földmüvelést, ipart, kereskedelmet statisztikai táblázatokkal és a kulturai állapotokat fogja behatóan tárgyalni; végül a harmadik kötet magában foglalandja a megszállás rövid történetét és a jelenlegi politikai állapotokat. Budapest, 1881. junius 23-án. Strausz Adolf. Y TARTALOMJEGYZÉK. BOSZNIA TÖRTÉNETE. I. A bosnya nemzeti bánoktól az első bosnya királyig. Bosznia a népvándorlás előtti időben. Illyria a római uralom alatt. A római uralom emlékei. Az avarok betörése Illyriába. A szlávok első megjelenése a Balkán félszigeten. A népvándorlás. Tömeges szláv letelepítés. A bulgárok föllépte. A byzanczi birodalom bonyolult ügyei. A Hegira. A horvátok meghivása Heraclius által. A horvátok régi hazája, letelepedésük Szerbia és Bosznia vidékein A szerbek letelepedése. A byzanczi uralom lerázása A népélet. A zadruga. A starješina hatalma. A kmet és knéz, az oborknéz és župan szervezete. A knežina és župa. A veliki župan. A hittérítés. Simeon bulgár cár. Methud és Ciryll. Budimir. Az igazságszolgáltatás és hadi szolgálat. Népszokások. A bosnya bánok egyenetlenségei és harczai szerb ügyekért. Zvoinimir. A magyar király beavatkozása a horvát ügyekre. Tót- és Horvátország Magyarországhoz csatoltatik. Álmos. Kálmán magát Ráma királyává koronáztatja. Borič bán. Kulin bán. A patarénusok bejövetele Boszniába. A nép a patarénusokat megkedveli. III. Incze pápa. Kulin bán Rómában. Zibiszláv bán és Ugrin kalocsai érsek. A brebiri grófok. A tatárok pusztítása. Kotromann. Pál bán. Kotromannovič István. Nagy Lajos rendezi a horvát és bosnya ügyeket. Dusan István. Nagy Lajos eljegyzi a bosnya bán leányát. IV. István bán halála. 1. 0. II. Az első bosnya királytól az ozman uralom megkezdéseig. II. Tvartko István. Bosznia emelkedése és virágzása. Az első bosnya király megkoronáztatása. Az igazság-szolgáltatásról. Dusan törvénykönyve. A török mozgalmak és a rigómezői ütközet. Tvartko halála. Bosznia hanyatlása. Tvartko Šura és Dubiša ellenkirályok. A nikápolyi ütközet. Belviszályok és török beavatkozás. Tvartko Šura a törökkel szövetkezik. Zsigmond király felosztja Boszniát négy részre. Hervoja. Ikak pasa és a magyar Gideon. A patarénusok elhatalmaskodása és üldözése. A bosnya püspök Diakovárra költözik. Tomaš István király kegyetlenségei. A királyi tekintély sülyedése A konjicai országgyülés. A Szt. Szava herczegség (Herczegovina) megalapítása. Konstantinápoly bukása. II. Mohamed szultán álruhában bejárja Boszniát. Tomasevič István. II. Mohamed 150,000-nyi seregével elfoglalja Boszniát és kiirtja az egész királyi családot Bosznia felosztása és berendezése török módra. A bosnya jancsár sereg. Mátyás király Jaicánál. Ujlaky Miklós bosnya király. A magyarok harcza Bosznia felszabadításáért. A török rendszer Boszniában, tömeges áttérés a mohamedán vallásra. Török |