Page images
PDF
EPUB

LESSON LXXII.

Conditional Sentences: Present and Past General Suppositions.Expression of a Wish.-Gnomic and Iterative Tenses.

GRAMMAR: § 220, II.; § 225; § 251, 1 and 2; §§ 205, 1 and 2, and 206.

Exercises.

5

3

2

Ι. 1. οἱ θεοὶ ἱκανοί εἰσι τοὺς μικρούς, κἂν ἐν δεινοῖς ὦσι, σώζειν εὐπετῶς. 2. τούτου ἕνεκα μήτε πολεμεῖτε Λακεδαιμονίοις, σώζοισθέ τει ἀσφαλῶς ὅποι θέλει ἕκαστος. 3. ἦν ἐπικούρημα τῶν ποδῶν, εἴ τις τὴν νύκτα ὑπολύοιτο. 4. ἦν τι περὶ ἡμᾶς ἁμαρτάνωσι, περὶ τὰς ἑαυτῶν ψυχὰς ἁμαρτάνουσι. 5. ἡμεῖς γὰρ ἂν τοιαῦτα πάθοιμεν, οἷα τοὺς ἐχθροὺς οἱ θεοὶ ποιήσειαν. 6. καὶ εἴ τις αὐτῷ δοκοίη τῶν πρὸς τοῦτο τεταγμένων βλακεύειν, ἐκλεγόμενος τὸν ἐπιτήδειον ἔπαισεν ἄν. 7. τὰς δὲ ὠτίδας, ἄν τις ταχὺ ἀνιστῇ, ἔστι λαμβάνειν. 8. εἰ δέ τινα δρῴη δεινὸν ὄντα οἰκονόμον, οὐδένα ἂν πώποτε ἀφείλετο. 9. διατελεῖ μισῶν, οὐκ ἦν τίς τι' αὐτὸν ἀδικῇ, ἀλλ ̓ ἐάν τινα ὑποπτεύσῃ βελτίονα ἑαυτοῦ εἶναι. 10. εἰ δή ποτε πορεύοιτο, προσκαλῶν τοὺς φίλους ἐσπου δαιολογεῖτο. 11. εἴ τινες ἴδοιέν πῃ τοὺς σφετέρους ἐπικρατοῦντας, ἀνεθάρσησαν ἄν. 12. τῇ βίᾳ πρόσεισιν ἔχθραι καὶ κίνδυνοι. 13. τὰς τῶν φαύλων συνουσίας ὀλίγος χρόνος διέλυσεν. 14. ἀναλαμβά νων αὐτῶν τὰ ποιήματα διηρώτων ἄν. 15. εἰ ἐξε

6

5

λαύνοι Αστυάγης, ἐφ ̓ ἵππου χρυσοχαλίνου περιῆγε τὸν Κῦρον. 16. εἴθε σοι, ὦ Περίκλεις, τότε συνεγενόμην.

9

II. 1. But may the gods take vengeance on these traitors. 2. If any one ever stole, he was punished. 3. Beware of slanders,3 even if they are false. 4. O that you may prove yourselves brave! 5. If they found anything (upon them), they took it away from them. 6. But it was a protection, if one journeyed with something black before his eyes. 7. O that I had not fought with the king! 8. Virtue is praiseworthy.10 9. If we ever attacked the enemy, they escaped with ease. 10. If the soldiers march in good order, he praises them. 11. If any one perjures himself, they impose 11 a penalty on him. 12. He used to beat his soldiers. 13. If he suspected that any one was plotting against him, he put him to death.

5

NOTES.

1 An imperative followed by an optative in a wish, the two being correlated by μnte... Té, both... not,... and.

[merged small][merged small][merged small][merged small][ocr errors][merged small][merged small][merged small]

LESSON LXXIII.

Relative and Temporal Sentences: Conditional Relative.

GRAMMAR: §§ 229-233. Add § 231, Ν.

Exercises.

Ι. 1. ὅτῳ δοκεῖ ταῦτα, ἀνατεινάτω τὴν χεῖρα. 2. τὸ δὲ λοιπὸν πειρώμενοι ταύτης τῆς τάξεως, βουλευσόμεθα ὅ τι ἂν ἀεὶ κράτιστον δοκῇ εἶναι. 3. ἐγὼ γὰρ ὀκνοίην ἂν εἰς τὰ πλοῖα ἐμβαίνειν ἃ ἡμῖν δοίη. 4. τῷ δὲ ἡγεμόνι πιστεύσομεν ὃν ἂν Κῦρος διδῷ. 5. καὶ οἱ ὄνοι, ἐπεί τις διώκοι, προδραμόντες ἔστα σαν. 6. τοὺς πλείστους ἔνθαπερ ἔπεσον ἑκάστους ἔθαψαν· οὓς δὲ μὴ εὕρισκον, κενοτάφιον αὐτοῖς ἐποίη σαν. 7. τῷ θεῷ τούτῳ θύσομεν σωτήρια ὅπου ἂν πρῶτον εἰς φιλίαν χώραν ἀφικώμεθα. 8. διαπορευσόμεθα τὴν χώραν ὡς ἂν δυνώμεθα ἀσινέστα9. οἱ δ ̓ ἐπεὶ τὰ ἅρματα προΐδοιεν, διίσταντο. 10. ὅτῳ οὖν ταῦτα δοκεῖ καλῶς ἔχειν, ἐπικυρωσάτω ὡς τάχιστα, ἵν ̓ ἔργῳ περαίνηται. 11. καὶ σὺν ὑμῖν ὅ τι ἂν δέῃ πείσομαι. 12. ὅπου στρατηγὸς σῶος εἴη, τὸν στρατηγὸν παρεκάλουν. 13. οἱ δὲ ἄνδρες εἰσὶν οἱ ποιοῦντες ὅ τι ἂν ἐν ταῖς μάχαις γίγνηται. 14. εἰς τὰ πλοῖα τούς τε ἀσθενοῦντας ἐνεβίβασαν καὶ τῶν σκευῶν ὅσα μὴ ἀνάγκη ἦν ἔχειν. 15. ὃς ἂν ταῦτα μηνύσῃ, λήψεται τάλαντον. 16. ἔπεμπε γὰρ βίκους οἴνου, ὁπότε πάνυ ἡδὺν λάβοι. 17. ἡμεῖς δὲ

τα.

πολὺ μὲν ἰσχυρότερον παίσομεν, ἦν τις προσίῃ, πολὺ δὲ μᾶλλον ὅτου ἂν βουλώμεθα τευξόμεθα.

2

II. 1. But we must suffer whatever seems best to the gods. 2. And I should fear to follow the guide whom he might give us. 3. But if any one hinder us from our journey, we shall fight it out with him as bravely as possible. 4. He (is) a worthy friend, to whomsoever he is a friend. 5. But I grant you, said he, whichever you wish to choose. 6. And in company with you I shall be in honor wherever I shall be. 7. He hunted on horseback, whenever he wished to exercise himself. 8. Whenever any one wishes to go away, he permits him.3 9. And whenever it was necessary to cross a bridge, each 5 company hastened. 10. He would not have done what he had not agreed to do. 11. And again, when the horses approached, they did the same (thing). 12. (Those) who were not able to escape perished. 13. As many arrows as were taken were useful to the archers. 14. Whenever it shall be (the) proper time, I will come.

6

4

NOTES.

1 Use ouros. For the case, see ? 186, N. 1.

2

Literally, most bravely (kpáriσta) as we shall be able, putting the adverb last.

"autoús, because the indefinite Tls, though singular, covers the entire class.

5 142, 4, N. 2.

σ όσοι.

48 98, N. 1. Use Sec. 7 (So many) of the arrows as, % 87, 1, but put the genitive in the relative clause.

LESSON LXXIV.

Relative and Temporal Sentences: Relative Clauses expressing Purpose, Result, or Cause, and Temporal Particles signifying Until and Before that.

GRAMMAR: §§ 236-240.

Exercises.

Ι. 1. οἱ γὰρ πολέμιοι οὐ πρότερον πρὸς ἡμᾶς τὸν πόλεμον ἐξέφηναν πρὶν ἐνόμισαν καλῶς τὰ ἑαυτῶν παρεσκευάσθαι. 2. καὶ ἡ μήτηρ συνέπραττεν αὐτῷ ταῦτα· ὥστε βασιλεὺς τὴν πρὸς ἑαυτὸν ἐπιβουλὴν οὐκ ᾔσθάνετο. 3. οὐδαμόθεν ἀφίεσαν πρὶν παραθεῖεν ἄριστον. 4. ἅπασιν ἔσονται σπονδαί, μέχρι ἂν βασιλεῖ τὰ παρ' ὑμῶν διαγγελθῇ. 5. ἐὰν δὲ μὴ διδῷ ταῦτα, ἡγεμόνα αἰτήσομεν Κῦρον, ὅστις διὰ φιλίας τῆς χώρας ἀπάξει. 6. ἕως οἱ πλεῖστοι γνώμην ἀπεφήναντο, ἡσυχίαν ἂν ἦγον. 7. καὶ ἐὰν ἐγὼ φαίνωμαι ἀδικεῖν, οὐ χρή με ἐνθένδε ἀπελθεῖν πρὶν ἂν δῶ δίκην. 8. καὶ γίγνεται τοσοῦτον μεταξὺ τῶν στρατευμάτων ὥστε τῇ ὑστεραίᾳ οὐκ ἐφάνησαν οἱ πολέμιοι. 9. ἔδοξε τῷ δήμῳ τριάκοντα ἄνδρας ἑλέσθαι οἳ νόμους ξυγγράψουσι. 10. ἀλλὰ διατρίψω ἔστ ̓ ἂν ὀκνήσωσιν οἱ ἄγγελοι μὴ ἀποδόξῃ ἡμῖν τὰς σπονδὰς ποιήσασθαι. 11. ἄτοπα λέγεις καὶ οὐδαμῶς πρὸς σοῦ, ὅς γε κελεύεις ἐμὲ καθηγεῖσθαι. 12. ἀνδρὶ ἑκάστῳ δώσει πέντε ἀργυρίου μνᾶς ἐπὴν εἰς Βαβυλῶνα ἥκωσι, καὶ τὸν μισθὸν ἐντελῆ μέχρι ἂν καταστήσῃ τοὺς Ἕλληνας εἰς Ἰωνίαν πάλιν. 13. πά

« PreviousContinue »