Page images
PDF
EPUB

ζο) [υσα τοὺς] δὲ δικαίους

15 [τιμώσα], (τ)ὸ δὲ ἴσον ἀν-
[θρώποις καὶ ἀ]ξίας ἅπασιν
[ἀμοιβὰς] οἷς δεῖ δι
[ανέμουσα καὶ δαπά-
να(ς) [τὰς καθ' ἡμέρ]αν τοῖς
20 Ἕλλησι παρασκε](υ)άζου-
σα. [Περὶ μὲν οὖ]ν τῶν
κοινῶ[ν ἔργων τῆς πόλ]εως
ὥσπερ [ἐν βραχεῖ εἴρητ]αι ταλι
φω, πε(ρ)[ὶ δὲ Λεωσθέν]ους καὶ
25 τῶν ἄ[λλων ἤδη τοὺς λόγ]ους ποι-
ήσο(μ)[αι. ἀπορ](ω) δὲ πόθεν
ἄρξωμα[ι λέγειν,] ἢ τίνος
πρῶτον μνησθῶ; πότε-
ρα περ[ὶ] τοῦ γένους αὐτῶν
ἑκάστου διεξέλθω; ἀλλ ̓ εὔ-
ηθες εἶναι ὑπολαμβάνω.

30

او

Col. 4, 1. 26, νῦν δὲ Ed. pr. which seems too little for the space. 1. 30, εκαστω ΜS. apparently.

Col. 4. 1. 17. ἀμοιβας] Cobet's restoration in place of my εὐεργεσίας and a somewhat better one, to whom τιμῶσα is also due.

1. 18. δαπάνας] In allusion to the mercenaries in the pay of Athens apparently.

1. 19. τὰς καθ' ἡμέραν] εἰς τὸ κ. ἡ. Cobet.

1. 21. περὶ μὲν οὖν κ. τ. λ.] Kayser suggests: ἐπεὶ δὲ τὰ καθ ̓ ἕκαστον τῶν κοινῶν ἔργων τῆς πόλεως, ὥσπερ εἶπον, φράσαι χαλεπὸν, περὶ Λ. κ. τ. λ. which makes very good sense, and is perhaps right, though not very near the MS.: τὰ καθ' is too much for the space and might perhaps be cancelled.

1. 23. + αλιφω] The error of the scribe lessens the small chance that might have remained of restoring the text: the MS. seems to have αλιφω οι αμφω.

1. 26. ἀπορῶ δὲ κ. τ. λ.] Cf. Plat. Menex. p. 236 E. Pseudo-Demosth. Epitaph. p. 1393. also Demosth. de Cor. p. 270, απορῶ τοῦ πρώτου μνησθῶ, cited by Cobet.

1. 27. λέγειν] This restoration of Cobet's suits the space better than

my ἐπαινῶν.

1. 28. πρῶτον] Cobet unnecessarily, as it seems, alters the MS. reading to πρώτου. There is no reason why both expressions may not be good.

[ocr errors]

15

*τὸν μὲν *γὰρ ἄλλους τινὰς ἀν-
θρώπους ἐγκωμιάζοντα,

Col. 5.

οἳ πολλαχόθεν εἰς μίαν
πόλιν συνεληλυθότες
οἰκοῦσι γένος ἴδιον ἕκασ

τος συνεισενεγκάμενος,
5 τούτων· μὲν δεῖ κατ' [ἄ]νδρα
γενεαλογεῖν ἕκαστον·
περὶ δὲ Ἀθηναίων ἀνδρῶν
τοὺς λόγους ποιούμενον, οἷς
ἡ κοινὴ γένεσις α[ὐτόχ]θοσιν
οὖσιν ἀνυπέρβλη[τον] τὴν
εὐγένειαν ἔχει, πε[ρ]ίεργον
ἡγοῦμαι εἶναι ἰδίᾳ [τὰ] γένη
ἐγκωμιάζειν. ἀλλὰ [πε]ρὶ τῆς
παιδείας αὐτῶν ἐπι[μνη]σθῶ,
καὶ ὡς ἐν πολλῇ σωφρο]-

ΠΕ

Col. 4, 1. 32, το μεν αλλους MS. See Col. 11, 1. 4, and 12.
Col. 5, 1. 2, σ.νσυν. ΜS. 1. 8, του λογου ΜS.

Col. 4, 1. 32. τὸν μὲν γὰρ κ. τ. λ.] It would indeed be possible to make the sentence construe by a much slighter alteration of the MS., i. e. by changing δεῖ into δὴ below (Col. 5, 1. 5) and reading, ἀλλ ̓ εἴηθες εἶναι ὑπολαμβάνω τὸ μὲν ἄλλους κ. τ. λ. τούτων μὲν δὴ κατ' ἄνδρα κ. τ. λ. I think it a foolish stretch of good nature in any one's case, &c., but in that of Athenians utterly superfluous. But the corrections in the text by Dr A. Schäfer are much more satisfactory. Sauppe and Cobet read TOUTOV in line 5, perhaps rightly, but the MS. reading brings out a fair sense. A little below Cobet changes ποιούμενον into ποιούμενος, wrongly, as it seems; for Hyperides is not contrasting himself directly with others, but Athenian orators generally with other orators.

Col. 5, 1. 9. αὐτόχθοσιν] A favourite subject of discourse on such occasions. See Thucyd. 11. 36. Lys. Epitaph. § 17. Plat. Menex. p. 237 B. Pseudo-Demosth. Epitaph. p. 1390; also Isocr. Paneg. p. 45. Hermogenes and the other homines umbratites impress on us the duty of introducing it: ἐρεῖς περὶ γένους ὅτι αὐτόχθονες. Progymn. (Rhet. Gr. Vol. I. p. 14, Speng.): see also Dionys. Hal. Ars Rhet. c. 6. § 2. So also was the παιδεία (see Plat. Menex. p. 237 A. Pseudo-Demosth. Epitaph. pp. 1389, 1393, and Dionys. u. s. §3), as well as of course the ἀρετή: for which last see especially Dionys. u. s. § 3.

20

σύνη παῖδες ὄντ[ες ἐτρά]-
φησαν καὶ * ἐπαιδ[εύθησαν],
ὅπερ εἰώθασιν [οἱ ἄλλοι ποι]-
εῖν; ἀλλ ̓ οἶμαι π[άντας]
εἰδέναι ὅτι τούτο[υ ἕνεκα
τοὺς παῖδας παιδεύ(ο)[μεν],
ἵν ̓ ἄνδρες ἀγαθοὶ γ[ένων]-
ται· τοὺς δὲ γεγενημένους]
ἐν τῷ πολέμῳ ἄνδρ[ας]
25 ὑπερβάλλοντας τῇ ἀ[ρετῇ]
πρόδηλόν ἐστιν, ὅτι πα[ίδες]
ὄντες καλῶς ἐπαιδεύθη]-
ἁπλούστατον (ο)[ὖν ἡ]-

σαν.

γοῦμαι εἶναι τὴν ἐν τῷ] 30 πολέμῳ διεξελθεῖν ἀρετὴν, καὶ ὡς πολλῶν ἀγαθῶν αἴτιοι γεγένηνται

τῇ πατρίδι καὶ τοῖς ἄλλοις Ελ-
λησιν. «Αρξομαι δὲ πρῶτον ἀ-
35 πὸ τοῦ στρατηγοῦ· καὶ γὰρ δίκαι
ον· Λεωσθένης γὰρ ὁρῶν

τὴν Ἑλλάδα πα[σα]ν τεταπει
νωμένην καὶ [κατ]επτη-

66

Col. 5, 1. 17, επεδ... MS. “ Bab. optime επαιδεύθησαν explevit. Cobet. 1. 21, τος MS. 1. 22, ινα MS. 1. 23, γεγέννη ..MS. 1. 32, γεγενηται MS. 1. 33, πατριτι MS. 1. 38, καὶ τὴν εὐημερίαν κατεφθαρμένην Ed. pr. The restoration in the text is by Sauppe and Classen, except that I now read καὶ ἐφθαρμένην, which may be the MS. reading, and is certainly required. Cobet reads καὶ τὴν δόξαν τὴν παλαιὰν κατεφθαρμένην, which is palpably

wrong.

Col. 5, 1. 17. ἐπαιδεύθησαν] This is probably the true reading, e being written for a by a common barbarism: it is possible, however, that ἐπεδιδάχθησαν οι ἐπεδίδοσαν, which Mr Lightfoot prefers, may have been in the papyrus. In the following line I have adopted his restoration instead of my εἰώθασι νέους παιδεύειν.

1. 19. πάντας] Cobet adds ὑμᾶς perhaps rightly.

1. 31. πολλῶν ἀγαθῶν αἴτιοι] Isocrates calls the Athenians πλείστων ἀγαθῶν αἰτίους τοῖς Ἕλλησιν. Ρaneg. p. 45.

1. 32. αἴτιοι γεγένηνται] Sauppe reads αἴτιος γεγένηται, taking αἴτιοs as feminine and agreeing with αρετή. But the sense is less forcible. 1. 34. ἄρξομαι κ.τ.λ.] ἄρξομαι δὲ ἀπὸ τῶν προγόνων πρῶτον δίκαιον γὰρ αὐτοῖς. Thucyd. n. 36.

5

[ocr errors]

T

Col. 6.

[χυ]ίαν καὶ) ἐφθαρμένην ὑπὸ
τῶν] δωροδοκούντων παρὰ Φι-
[λίπ]που καὶ Ἀλεξάνδρου κατὰ
τῶν πατρίδων τῶν αὐτῶν,
καὶ τὴν μὲν πόλιν ἡμῶν
[δεομέ]νην ἀνδρὸς τὴν δ ̓ (Ἑλλά-
δα πᾶσαν πόλεως ἥτις προστῆν
αι δυ](ν)ήσεται τῆς ἡγεμονίας,
[ἐπέδ]ωκεν * ἑαυτὸν * μὲν τῇ
[πατρί]δι τὴν δὲ πόλιν τοῖς Ἕλλη
σ[ιν] εἰς τὴν ἐλευθερίαν. καὶ ξε-
νικὴν μὲν δύναμιν *συστησά-
μενος τῆς δὲ πολιτικῆς ἡγε-
μων καταστὰς τοὺς πρώτους
15 ἀντιταξαμένους τῇ τῶν
Ἑλλήνων ἐλευθερία Βοι-
ωτοὺς καὶ Μακεδόνας καὶ
Εὐβοέας καὶ τοὺς ἄλλους συμ-
μάχους αὐτῶν ἐνίκησε *μα-
20 χόμενος ἐν τῇ Βοιωτία,

ἐντεῦθεν δ ̓ ἐλθὼν εἰς Πύ

Col. 6. 1. 2, δωροδονουντων MS. 1. 6, ολλα MS. apparently. 1. 9, μεν εναυτον MS., apparently. See Col. 7. 1. 34. 1. 12, στησαμενος MS. which Cesar defends. Kayser proposes κτησάμενος. Cobet agrees with my correction. 1. 14, πρωτους MS. 1. 20, μαχομενους MS. The correction is Cobet's.

Col. 6, 1. 11. ξενικήν κ.τ.λ.] τοῦ παντὸς ἄρχειν ᾕρητο Λεωσθένης Αθηναῖος. Pausan. I. 25. For the historical details see Diod. XVII. 111. 1. 16. Βοιωτοὺς ] See Diod. xvi. 11.

1. 18. Εὐβοέας] Diodorus (u. s.) says that the Carystians of Euboea sided with Athens, perhaps thereby implying that the others did not: Niebuhr (Lect. on Anc. Hist. Vol. III. p. 33, on what authority?) asserts that "the Boeotians, as well as the Chalcidians, Eretrians and Megarians had concentrated their forces, to cut off the Athenians from Thermopylæ." Cobet edits Εὐβοᾶs, as was to be expected.

1. 20. ἐν τῇ Βοιωτία] At Plata. Diodorus u. s. Pausanias (1. 1), (alluding to this passage?) says Λεωσθένης Αθηναίοις καὶ τοῖς πᾶσιν Ελλησιν ἡγούμενος Μακεδόνας ἔν τε Βοιωτοῖς ἐκράτησε μάχῃ καὶ αὖθις ἔξω Θερμοπυλῶν καὶ βιασάμενος ἐς Λαμίαν κατέκλεισε,

Εν

25

λας καὶ καταλαβὼν τὰς

[εἰ]σόδους, δι' ὧν καὶ πρότερον ἐ-
πὶ τοὺς Ἕλληνας οἱ βάρβαροι ἐ-
πο]ρεύθησαν, τῆς μὲν ἐπὶ
τὴν] Ἑλλάδα πορείας ̓Αντί-
π]ατρον ἐκώλυσεν, αὐτὸν δὲ
[κα]ταλαβὼν ἐν τοῖς τόποις τού-
τοι]ς καὶ μάχῃ νικήσας ἐπολι-
30 [όρ]κει κατακλείσας εἰς Λαμίαν·
Θετταλοὺς δὲ καὶ Φωκέας καὶ
[Αἰ]τωλοὺς καὶ τοὺς ἄλλους ἅπαν-
τας τοὺς ἐν τῷ τόπῳ συμμάχους
ἐποιήσατο, καὶ ὧν Φίλιππος
καὶ Ἀλέξανδρος ακόντων ἡγού-
μενοι ἐσεμνύνοντο, τούτων Λε-
ωσθένης ἑκόντων τὴν ἡγε
μονίαν ἔλαβεν. συνέβη δ ̓ αὐτῷ
τῶν μὲν πραγμάτων ὧν προεί-
λετο κρατῆσαι,

35

40

Col. 7.

τῆς δ' εἱ[μαρ]μένης οὐκ ἦν
περιγενέσθαι.] *Δίκαιον δ ̓ ἐστ
τὶν μὴ μ[όνον] ὧν ἔπραξεν

Col. 6, 1. 22, καταλαλαβων MS.

Col. 7, 1. 1, ουγην MS.

Col. 6, 1. 30. Λαμίαν] See Diod. XVIII. 12. Plut. Phoc. p. 752 B. id. Demosth. p. 858 c.

1. 31. Θετταλούς] See Diod. xvi. 11, 12.

Did. Φωκέας ] See Diod. XVIII. 9, 11.

1. 32. Αἰτωλούς] See Diod. XVII. 111. XVIII. 9, 11. This is the first time that the Etolians figure conspicuously in history. They afterwards deserted the cause. Diod. XVIII. 13.

Col. 7, 1. 1. ειμαρμένης] His death resulting from a blow on the head with a stone from a catapult) is mentioned or alluded to by Diod. XVIII. 13. Just. XIII. 5. Strab. x. 10. Pausan. I. 25. III. 6. Plut. Phoc. p. 752 B. Schol. Æschin. p. 753. Reisk.

« PreviousContinue »