Eger 155 Éger legjobbak közé tartozik. A Kertészsor lakói gyü- | nagy tűzvész, 1878. nagy árvíz pusztította. — Pomölccsel és kerti veteményekkel nagy kereske litikai tekintetben a városnak a folyón túl fekvő dést üznek, zöldséget is messze födre szállítanak. része régente Borsod, az innenső pedig Heves várIpara s kereskedelme nem jelentékeny; főbb ipar-megyéhez tartozott, mignom az 1807-iki országtelepei a dohánygyár, vasalásgyár, göztéglagyár, gyűlésen az egész város az utóbbi vármegyéhez hengermalom, városi jéggyár és villamtelep; E. csatoltatott. a magyar államvasutak egyik kis szárnyvonalá- Irodalom. Egerváros leirása történeti, statisztikai, föld- és nak végpontja volt soká, 1908. azonban kiépült az épismei tekintetben, Pest 1854; Gorové László, E. története E. putnoki vasút. Van posta- és táviróhivatala (Tud. Gyüjtemény 1826. III., IV., X., XI. füz.; 1828. VIII. és IX. füz.); Albert Ferenc, Heves és Külső-Szolnok vármegyék s telefonállomása. A városban több pénzintézeteirása. Eger 1868, 511-537. 1.; Szádeczky Lajos, Adatok E., van s az osztrák-magyar bank itt mellékhelyisé-ostromához 1552. (Századok 1880. 487. 1.); Thaly Kálmán get tart fenn. A városban van vízvezeték, villamos Az egri vár ágyui és lőszerei (Századok 1872. 337.); Ipolyi Arnold, Az egri megye régi székesegyháza (Bartakovicsvilágítás, telefonhálózat, aszfaltjárdák. E. határa emlékkönyv); Kandra Kabos, Az egri püspökök pecsétei 6052 ha. (Tarul 1893); Balogh János, E. vár története, E. 1881; Története. E. alegrégibb városok egyike; Szt. Ist-Szabó Ignác, Korrajzok E. város multjából, u. o. 1898; Udvardy László, Az egri érseki jogliceum története, 1899; ván püspökséget és templomot alapított itt s Cata-Türk Frigyes, Egri útmutató, Eger 1907; u. a., E. vára, pranust nevezte ki első püspökké. Imre király 1203.1906; Nyizsaay Iván, Az egri főszékesegyház új szentélye. itt halt meg se templomban temették el. Mivel E. 1905: Bodola Gyula, Dobó István a magyar költészetben, Kolozsvár 1908; Nagy Béni, Eger ostroma 1552-ben; Békefi, a püspökség igen nagy javadalmakkal birt, IV. Emlékkönyv 1912 238. 1.; Szederkényi Nándor, Heves vm. Béla király adománylevelében kikötötte, hogy a tört. 3 köt.; Gárdonyi, Szederkényi, Takács S. cikkei a király negyedik fiát az egri püspök tartozik fel-Századokban; Benkóczy, Az egri papnevelés története, 1910. nevelni, mely föltétel V. István által akként mó- Eger Akiba. 1. idősb, németországi szármadosíttatott, hogy ha a királynak nincs 4 fia, a püs-zású pozsonyi rabbi és több talmudikus munka pök a koronaörököst tartozik jövedelmeiben ré-híres szerzője, megh. 1758. 2. Ifjabb E., az szeltetni. Itt telepítette le először Cletus prépost, előbbi unokája, kiváló zsidó teológus, szül. KisII. András király kancellárja a ferencrendi szer-martonban 1762 nov. 2., megh. Posenben 1837 zeteseket s innen széledtek el az országban. A okt. 2. Märkisch-Friedlandban, később Posenben tatárok 1242. E.-t teljesen elpusztították, de IV. volt rabbi. Széles tudománya és emberszeretete Béla alatt 1261. újból felépült s falakkal véte- által tűnt ki, főleg az 1831-iki kolerajárvány altett körül. 1442-ben a husziták feldúlták s lakosai | kalmával valláskülönbség nélkül felkereste és közt iszonyú öldöklést vittek véghez. Mátyás ki- vigasztalta a kétségbeesett lakosságot. Művei: rály 1468. országgyülést tartott itt a Podiebrád Döntvénytár (2 köt., Varsó 1835 és 1860); ToszaGyörgy király elleni háború ügyében. A paraszt-fosz di Rabbi Akibá (oldaljegyzetek s magyarázalázadás alkalmával 1514. Dózsa egyik vezére, tok az egész misnához, Altona 1841-47) és haBarnabás, porrá égette. A mohácsi csata után sonló oldaljegyzetek a talmudhoz. Számos egyéb majd Zápolya János, majd I. Ferdinánd vetett ki müve még kiadatlan. a városra súlyos adót. Nevezetes a városnak 1552 szept. 11-től okt. 18-ig Ali budai pasa s Achmed temesvári vezér által történt ostromoltatása (13 roham) s hősi megvédése Dobó István s az egri nök által. 1596 okt. 13. III. Mohamed 200 ezer Eger, 1. az Elbe baloldali mellékfolyója Csehorfőnyi sereggel 3 heti ostrom után elfoglalta E. vá-szágban. Bajor földön, a Fichtel-hegységben ered rát, miután a Nyári Pál alatt állett 1000 magyar |695 m. magasan és 19 km. út után tágas síkságon s 1500 vallon katona közül az utóbbiak a vár fel- éri el Csehország területét. Elfolyik É. és Karlsadását ellenző kapitányt s hadnagyokat megkö- bad városok mellett, majd Königsberg és Kaaden tözve kiszolgáltatták a törököknek. Ezután csak-között szük sziklaszorosban haladva, elválasztja a nem egy századig török uralom alatt volt, mely Cseh Erchegységet a Duppaui hegységtől. 31 m. időben számos lakosa áttért a mohamedán vallásra. széles, amikor Theresienstadtnál, a Schreckstein 1687 dec. 12. Caraffa tábornok alatt visszavéte- romjai alatt, Csehországnak egyik legterméketett a törököktől; ezek közül mintegy 600 visz-nyebb vidékén az Elbébe torkollik. Hossza 310 szatért a városba, megkeresztelkedett, s ők let-km., esése km.-kint átlag 1.8 m., ezért a hajózásra tek az elpusztított város első lakói. I. Lipót király alig alkalmas. Mellékfolyói jobbról a Karlsbadnál E.-t a királyi városok sorába emelte, de ezt a ki- torkolló Tepl, balról a Zwodau és a Röslau. váltságot 2 év mulva, Fenesy György püspök s 2. E. (csehül Cheb), város, Csehországban, a káptalan kérelmére, ismét visszavonta. 170 az ugyanily nevű kerületi kapitányság (455 km2 márc. 30. Forgách Simon közbenjárása folytán területtel) székhelye, az E. jobbpartján emelkedő megadta magát II. Rákóczi Ferencnek, aki 1708.|448 m. magas emelkedésen, több vasúti vonal a trencséni vereség után ide menekült. 1710 nov. találkozásánál, (1910) 27,949 lak., sör-, bőr- és 29. I. József király kezeibe került; ugyanez idő- gépgyártással, gyapju- és pamutszövéssel, gözben nagy dögvész pusztított a városban. 1804-ben és fűrészmalommal; többféle iskolával, a többi az egri püspökség 3 részre osztatván, az egri érsek- közt ipar- és kereskedelmi iskolával, szegényházséget sa kassai és szatmári püspökségeket alakítot-zal. A középkori külsejű városnak legjelentéketák belőle. 1809-ben a franciák betörése alkalmá-nyebb épületei: a Szt. Miklósról elnevezett nagy val azok eltávozásáig itt tartózkodott I. Ferenc és pompás templom, amelyet a XIII. sz.-ban neje a trónörökössel s több császári herceggel, sőt alapítottak és 1892. gyökeresen restauráltak, Lua magyar korona is ide hozatott. 1800-ban és 1827. kas festményeivel és szép új szószékkel. A pia Egér (Mus L.), a rágcsálók rendjébe, az E.- Egeråg con álló városházán gyilkolták meg 1634 febr. 25. Wallensteint, a régi, most félig romban heverő császári palotában pedig (amelyből a fekete vagy pogánytorony és a csinos kettős kápolna még fenmaradt), Illo, Trcka, Kinsky és Neumann császári generálisokat. A városházán azon termekben, amelyekben egykor Wallenstein lakott, 1872. elhelyezték a város muzeumát; benne számos Wallensteinra emlékeztető régiség és kép van. É. a Hohenstaufok korában keletkezett és azok bukása után birodalmi várossá lett, 1266. elfoglalta II. Ottokár. Habsburgi Rudolf a birodalomhoz csatolta vissza. 1315-től kezdve állandóan Csehországhoz tartozott. 1631-ben a svédek, 1742. és 1745. pedig a franciák foglalták el. E. környékét Egerland-nak hívják; lakói sok tekintetben megőrizték a régi szokásokat és öltözetük is eredeti. V. ö. Gradl, Gesch. d. Egerlandes (Prag I. 1893); John, Schriften zur Volkskunde Bd. 21; Siegl, Die E.-er Zunftordnungen, Prága 1910. Égerág, kisk. Baranya vm. pécsi j.-ban, (1910) 887 magyar és német lak.; postahivatal, u. t. Áta. Egeralja, kisk. Veszprém vm. devecseri j.-ban, (1910) 494 magyar lak.; u. p. Csögle, u. t. Kisczell. Egeran (ásv.), barna, oszlopos, erősen bordázott vezuvián (1. o.). Lelőhelye Eger mellett Haslau, (Csehország), innen a név. Egeraracsa, kisk. Zala vm. pacsai j.-ban, (1910) 924 magyar lak.; postaügynökség, u. t. Zalaapáti. 1019-ben Szt. István a zalai apátságnak adományozta. Egérárpa (Hordeum murinum L., növ.), köfalakon, kerítés mellett, útfeleken, gazos helyeken stb. termő, közönséges vad árpafaj. Mintegy 3 cm. magas, 2.5-3 mm. hosszú, szálas, lándzsás, pillás, hosszúszálkás toklászokkal. A juh megeszi, más jószág nem nagyon bántja. 156 | | Égerfa leírása. V. köt. 1871. 3. E., kisk. Kolozs vm. gyalui j.-ban, (1910) 796 oláh lak. ; u. p. Nagykapus, u. t. Gyalu. Egerbocs, kisk. Heves vm. pétervásári j.-ban, (1910) 864 magyar lak.; u. p. Bátor, u. t. Pétervására. Egércickány (Myosorex, állat), 1. Cickányok. Egercsehi, kisk. Heves vm. pétervásári j.-ban, (1910) 882 magyar lak.; postahivatallal, u. t. Pétervására. Egerdir (Ejerdir, valószinüleg az ókori Frostanna), kis város Hamidabad szandzsákban a Koniai vilajetben az ugyanily nevű tó mellett és az E.-Dag lábán 3-4000 lak; gyümölcsösökkel és szőllőkkel. A tóban van Nis Ada sziget kb. 1000 görög lak., kik halászattal és szóllömíveléssel foglalkoznak. Az itt levő István-templom művé| szettörténeti nevezetességű. Egeres, kisk. Kolozs vm. nádasmenti j.-ban, (1910) 1361 oláh és magyar lak., várkastéllyal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és telefonállomással, gipsz- és műtrágyagyára, hitelszövetkezete és barnaszénbányái vannak. Éger és Saár lecsapoló társulat,alakult 1888., oly célból, hogy Szatmár vármegyében az Éger és a Saár mentén elterülő 2509 kat. hold terjedelmű mocsaras területet lecsapoljon. Székhelye Szatmár. 1905 végéig befektetett építéstőkéje 65,731 K 68 f. Égerfa (1. a képmellékletet), ritkán jégerfa (növ., Alnus Tourn.), a Betulaceae (Nyírfafélék) esalád génusza 17 fajjal, csaknem kizárólag az É.-i félgömb extratropikus területén, 2 himalajai faj Bengáliába is leereszkedik. Fák v. nagyobb cserjék hosszúkás, kerekded vagy szívalakú, fogas vagy fürészes levelekkel, gyakran nyeles rügyekkel, egylakú, barkavirágzatokkal s a tűlevelüek tobozára emlékeztető tojásdad terméssel, mely a Egerbakta, nagyk. Heves vmegye pétervásári következő tavasz vége feléig a növényen marad. j.-ban, (1910) 1304 magyar lak.; kőszénbányával; Magva szárnyatlan. Rendesen lombosodás előtt postaügynökség. virágzik. Leggyakoribb fajai Európában: a Egerbegy, 1. nagyk. Nagy-Küküllő vm. med-fekete enyves vagy mézgás v. mezgés É. (Alnus gyesi j.-ban, (1910) 1216 oláh és német lak.; vasúti | glutinosa Willd.), víz mellett egész Európában él, állomás, postahivatal, u. t. Nagyselyk. 2. E. egészen a 65o é. sz.-ig ; törzse feketés kéreggel fö(újabban Aranyosegerbegy), nagyk. Torda-Ara-dött, 4-25 m. magas. Hajtása kopasz, de fiatalon nyos vm. tordai j.-ban, (1910) 2705 magyar és ragadós. Levele kerekded vagy fordított tojásoláh lakossal, termékeny határral. E. a Mező-alakú, fiatalon enyves, ragadós, kétszer fürészes, ségre messze benyúló völgy torkolatában, az Aranyos balpartján fekszik. 1332-ben Egurbeg és Egvribeg név alatt mint önálló egyházközség emlittetik. 1602-ben Básta dúló hajduit Csáki István itt verte szét. Később E. Sarmasági Zsigmond birtokába került, fényes kastélyának romjai most is látszanak a községtől É.-ra emelkedő Paphegyen. Bethlen Gábor 1609. önálló kormányzati joggal ruházta fel és oly hatáskörrel, hogy tanácsa 25 forintig végérvényes itéletet hozhasson és csak az azt meghaladó ügyeket felebbezzék Torda vme-zelőnek használják. Velence és Amsterdam csakgye törvényszékéhez. 1744. és 1767. is oppidum gyanánt fordul elő, de úgylátszik, hogy városi joga csak 1714 és 1744 közt ismertetett el. 1762 szept. 27. Torda vármegye itt tartotta közgyűlését. E. 1763. egy dragonyos, majd határőri székely huszárezredbe osztották be. 1848-ban E. és Gyéres fényes jelét adta szabadságszeretetének és hősiességének. V. ö. Orbán Balázs, A Székelyföld az erek szögletében gyapjas. Van sallangos levelű (var. laciniata) fajtája is. Jó földben 80-100 esztendős is lesz. Nagy és soká tartó sarjeresztőképessége van, nevezetesen a tőkéjének, ellenben gyökérhajtása alig van. Fája puha, könnyen hasad, kemény, meglehetős durva, frissében levágva sárgapiros, megszáradva világos rozsdavörös, a vízben nagyon, a szárazon kevésbbé tartós. Vízi építkezéshez, vízvezető csöveknek, facipőnek, karónak, lapátnak, szivarládának, faragásra és tü nem teljesen E.-cölöpön épült. Butor s különféle eszközök készítésére is alkalmas, szépen kidolgozható és simítható, habár az ilyen butorba a szu könnyen beleesik, de a poloska sohasem. Kérgével Szlavóniában és Oroszország némely vidékén cserzenek, alkalmilag festenek. Magvával télen egész sereg magevő madár táplálkozik, pl. a csiz meg a tengelice. A fehér v. hamvas É. (Alnus incana Egérfarkfű Willd.) hajtása mindig szőrös, de nem ragadós, levele széles elliptikus, kétszer fürészes, eleinte egészen, végre csak a visszáján szürkés molyhú. Kérge ezüstszürke, sima. Szintén a nedves talajt s inkább a hegyvidéket (Európában 1500 m.-ig) kedveli. Fája fehérebb az előbbiénél és éppúgy használják, mint amazt. Az észak mitológiájában ebből származik a nő, míg a férfi a körisfából. A havasi v. zöld É., nyirégerfa, v. Luthervessző (Alnus viridis DC., Betula viridis Chaix, B. alpina Borkh., B. Alnobetula Ehrh., Alnaster viridis Spach.), Közép-Európa havasainak csúcsain, helyenként hazánkban is a törpe fenyőt helyette síti. Vas vármegyében egész a hegyek tövébe és völgyébe leszáll. 157 Az É. erdészeti jelentősége abban áll, hogy még oly nedves, mocsáros, lápos helyen is megnő és erdőt alkot, hol csak kevés számu és nálánál kisebb értékű fanem élhet meg. Néhol igen torjedelmes erdőségekben mint uralkodó fanem szerepel, forrásos, vizenyős hegyekben is csoportosan fordul elő v. a folyókat, patakokat kiséri, mintha | mesterségesen volna odaültetve. Nagy visszaszerző erejénél fogva és mert tuskóinak sarjadzása erőteljes és tartós, az E.-erdőt leginkább sarjerdő üzemmódban kezelik, mely mellett 20 éves fordában elég vastag dorongfát szolgáltat, 40 éves korában pedig nagyrészben műfának használható. Szálerdőnek kevésbbé alkalmas. élnek; nagyon kevés fajuk él magányosan, vagy párosan. Rendkívül szaporák, sok fajuk még télen is szaporodik. Minden ehetőt megesznek, amit pedig nem birnak megenni, pl. fát, papirost, azt összerágják, ezért nagyon kártékonyak. Fajaikat több alcsaládra osztják, melyek közül közönségesebbek a következők: 1. Hörcsögfejü egerek (Gerbillinae). Ide tartoznak az Afrikában, Dél-Ázsiában és Európa DK.-i részében honos homoki egerek (1. o.). 2. Egér formák (Murinae). Zápfogaik gyökeresek és gumósak; a felső állkapocs zápfogain a gumók 3 hosszanti sorban rendezkednek el. Legismertebb nemük az egerek (Mus) nemzetsége, melynek ismertetőjegyei Méhely szerint: a hegyes és szörös, de a hegyén csupasz arcorr; a széles, hasított felső ajak; az 5 sorba rendezkedett hosszú bajuszsörték; a gömbölyű fekete és nagy szem ; a bundából kiálló fül és elsősorban a négyszögű v. rhombus alakú, gyűrűsen csoportosult pikkelyekkel, valamint apró, gyér és merev szöröcskékkel borított hosszú fark. Elülső lábaikon a csökevényes hüvelyken négy ujj van; a hátsók ötujjasak. A hüvelyk karom helyett rövid körmöt hord. Pofazacskójuk nincs. Felső és alsó állkapcsukban egyaránt 3-3 zápfog van; metszőfogaik keskenyek és nem barázdáltak. Gerincoszlopuk 7 nyak-, 13 hát-, 6 ágyék-, 4 keresztés 26-32 farkcsigolyából áll. A gerezna szinezetében a feketebarna és sárgásfehér szín az uralkodó. Ide tartoznak : a) Patkányok (1. o.). Egérfarkfű v. egérpázsit (növ., Myosurus L., mizúra Diósz.), a Ranunculaceae (Boglárkafélék) | család aprócska füve, 5 faja elszórtan él a föld kerekségén. Európában s hazánkban itt-ott a M. mini- b) Hosszúfülű egerek, melyekre jellemző, hogy mus L. füves helyen, sziken terem. Virágtengelye fülük mintegy a fej felehosszával egyenlő. A cso(vacka) hosszura nyúlik s az apró terméskéktől | portból a következő három faj él hazánkban: Az ellepve az egér farkához hasonló. Néhol a Cicka-erdei egér (Mus sylvaticus L.), teste felső oldala farkot is így nevezik, 1. Achillea. vörhenyesbarna, olykor sárgás v. szürkés árnyaEgerfarmos, nagyk. Borsod vm. egri j.-ban, latú, törzsének oldala sárgásvörös, hasoldala, (1910) 1121 magyar lak.; vasúti állomás, posta- és ajkai, végtagjainak belső fele és lábai tiszta fetáviróhivatal. Régi temploma a XIII. sz.-beli te- hérek; hossza 17-22.5 cm., e méretnek körülbelül metőkápolnából bővíttetett ki. 1849 márc. 1. fele esik a farkra. Egész Európában, KaukázusE. nevezetes ütközet szinhelye volt, Wrbna csá- ban, Kis-Azsiában, Palesztinában és Észak-Afrikászári altábornagy és Klapka hadteste közt. Klapka ban honos, hazánkban mindenütt, főleg az erdők serege, Máriássy és Szekulics födözése mellett, szélén és az erdőhöz közeli falvakban gyakori; folytonos ágyútűzben vonult át az Eger hídján, s elszaporodva tetemes károkat okoz. A házi egér még éjjel Poroszlóra jutván, ezzel megoldotta ka- | (Mus musculus L.), testének felső oldala feketés tonai feladatát, mely abban állott, hogy a fővezér, egérszürke, gyakran sárgás árnyalatú, háta köDembinski számára a Tisza vonalát biztosítsa. zepe feketebarna, hátának oldalsó részei világoEgér-félék (Muridae, állat), a Rágcsálók (Ro- | sabbak és inkább sárgásak, hasa világosabb hamdentia) rendjébe tartozó emlősállat-család, mely vasszürke; a hegyvidéki példányok felül sárgásaz összes emlősök között nemekben és fajokban | barnák s alul sárgásszürkék, az alföldiek gyaka leggazdagabb és a legelterjedtebb. Föjellemvo- ran túlnyomóan sárgásak, olykor fehér, söt tarka násaik: testük karcsú; arcorruk hegyes; szemük példányok is előfordulnak; fogazata az erdei nagy és fekete; fülük nagy; végtagjaik ötujjuak; egérétől különbözik, amennyiben a felső fogsor farkuk hosszú, szőrös, de éppen oly gyakran csu- első zápfogának a belső szélén csak két gumója pasz és pikkelyes; gereznájuk puha, rövidszőrű; van s az utolsó felső zápfog csak három karéjú. fogaik száma 16 v. 14, metszőfogaik keskenyek, A meglett egér hossza körülbelöl 18 cm., ebből vésőhöz hasonlók vagy éleshegyüek, előzápfoguk legalább a méret fele jut a farkra. Maga kaparta nincs, zápfogaik gyökeresek vagy gyökértelenek, földalatti lyukakban tartózkodik, nappal ritkán, utózápfogaik száma rendesen 3-3, de 2-2 is le- csak éjjel jön elő rejtekhelyéből és különösen az het; gerincoszlopuk 7 nyak-, 12-13 hát-, 6 ágyék-, éléstárakban és konyhákban pusztít. Leginkább 3-4 kereszt- és 16-36 farkcsigolyából áll. Ezer- az emberi lakásokban tartózkodik, de a lakások nél több élő, mintegy 70 kihalt fajuk ismeretes. melletti kertekben, szántóföldeken is előfordul. Madagaszkár kivételével az egész földön el vannak Nesztelenül szalad, ügyesen kúszik még a falon is. terjedve; leggyakoribbak a mérsékelt és meleg- Hangja cincogó, fogságban megszelidül. Igen szaövi sikságokon. Leginkább társaságban együtt pora. Évenként ötször-hatszor is fladzik, flai szá |